Századok – 2009
TANULMÁNYOK - Bárány Attila: Zsigmond király angliai látogatása II/319
boskodó magas rangú francia foglyokhoz fordult, főképp Orléans-i Károly közbenjárásában bízva. Károly herceg azonban mereven elutasította, hogy a fegyverszünet érdekében közvetítsen. Mindez az angol krónikások szemszögéből nézve csak olaj volt a tűzre, és a franciák álnokságáról, a „gall kétszínűségről" vallott elképzeléseiket erősítette: miközben a francia király Zsigmondnak könyörög, hogy járjon közbe a békéért, Orléans-i Károly visszautasítja a segítséget.17 0 Mindazonáltal, Zsigmond még egy utolsó kísérletet tett, hogy rábírja a franciákat a fegyverszünetre, és egy követséget indított Párizsba. Sikerült rávennie az angol királyt arra is, hogy ne indítsa meg flottáját a harfleur-i tengeri blokád feltörésére. Henrik elment ugyan csapataihoz Southamptonba, de a francia válasz megérkeztéig hajlandó volt várni, vállalva a behajózott had zsoldját és ellátásának költségét további egy hónapig.17 1 Hollandi Vilmos és Magyarország nagy grófja (magnus comes Hungáriáé), azaz Garai Miklós nádor, Simon de Cramaud bíboros, reimsi érsek 1416. június végén indult VI. Károlyhoz.172 Ez volt a végső esély, a kortársak nem is bíztak benne, hogy egyáltalán sikerrel járhatnak: ezt igazolja az is, hogy V Henrik mindössze 25 napra adott salvus conductust a követségnek, vagyis legfeljebb annyit tehettek, hogy röviden a király elé tárják megbízatásukat, majd rögtön fordulnak is vissza a válasszal: igen vagy nem.173 Zsigmond sem bízott már abban, hogy a franciák egyszeriben visszakoznak, és hajlanak a békekötésre. Mégis, mintha csoda történt volna, VI. Károly elfogadta a reimsi érsek és Garai nádor által elé terjesztett feltételeket. Károly még megpróbálta menteni a menthetőt, beleegyezett abba, hogy Franciaország egy békekonferencián vegyen részt, és vállalta, hogy beszünteti a fegyveres cselekményeket. Az Armagnac-kormányzat, a dauphin helyett „uralkodó" Armagnac grófja vezetésével, viszont homlokegyenest máshogy viselkedett. Ha nem is utasította el most a béketárgyalásokra való felhívást, a kivárásra játszva további, a békekonferenciát előkészítő tárgyalásokat javasolt, egyszóval el akarta odázni, hogy színt kelljen vallania. Ezt a választ vitte Angliába követe, Ralph, Gaucourt ura is.174 Károly király személyes követe, Guillaume de Boisratier bourges-i érsek hiába vitt pozitív tartalmú üzenetet Londonba, Westminsterben is tudták, a gyengeelméjű uralkodó helyett Bemard gróf szava a döntő. Még oda sem ért a követ Angliába, az orléans-iak már meg is szegték saját szavukat: két nappal azután, hogy Armagnac grófja további tárgyalásokat javasló 170 Gesta Henrici Quinti i. m. 140. 171 PRO Exchequer: King's Remembrancer: Accounts Various E 101/70/554. - Bedford vendége Rochesterben: Liber Metricus i. m. 133.; Itineraria regum i. m. 100.; PRO Exchequer: Exchequer of Receipt: Issue Rolls: E 403/624, mm. 9, 11.; PRO Exchequer King's Remembrancer: Accounts Various: E 101/70/554.; E101/328/6. 172 1416. jún. 28, Westminster: Rymer, T.: Foedera i. m. (londoni kiadás) IX. 365. - A követségnek tagja volt még Makrai Benedek doctor utriusque iuris, Nagyhatvani Miklós udvari lovag. Makrai a párizsi egyetem magister in artibus-a s angol nemzetének procuratora igen jó angliai és franciaországi kapcsolatokkal bírt, s Zsigmond ezért is vette igénybe diplomáciai szolgálatait, 1. The Chronicles of London. British Library Cleopatra C IV Ed. Charles L. Kingsford. Oxford 1905. 1416: 124. f. 29. A követségben részt vett még Bertoldo Orsini, Brunoro della Scala, Giancarlo Visconti is (ZsO V 2280. sz.). 173 Lenz, M.: König Sigismund i. m. 100.; Rymer, T.: Foedera i. m. (londoni kiadás) IX. 364. 174 Kingsford, C. L.: Henry V i. m. 172.
