Századok – 2009
TANULMÁNYOK - Miskolczy Ambrus: A szabadkőművességtől a nyilvánosságig. Kazinczy Ferenc és eszmetársai a magyar magántársasági demokratikus kultúra hőskorában I/3
nak tudatosításával készítette elő, hogy a modern humanitárius természetjogot terjesztette, azt összekapcsolta a törvények megváltoztatásának igényével és ápolta a haladás hitet. Kazinczy és Berzeviczy ezt a folyamatos fejlődést éltették. Nélkülük is tovább élt volna a felvilágosodás, de velük a folyamat drámai fordulatokban lett gazdagabb, ha munkásságukat vizsgáljuk, jobban érezzük a magántársasági demokratikus kultúrában való alkotás, rejtőzködés és a kitörés drámaiságát. Ha a folytonosság-vita bizonyos epizódjaira gondolunk, akkor úgy tűnik, hogy olykor nagyobb távolságból jobban rá lehet látni a történeti tájra. Példa erre az, amit Valjavec Magyarországról ír, amikor jelzi, hogy „csak azokban az országokban volt lehetséges erős, korábbi szellemi fejlődésben gyökerező liberális mozgalom, ahol a szellemi életet a felvilágosodás alakította," és ennek hiányában Kelet-és Dél-Kelet-Európában a liberalizmus 1815 utáni import; „Magyarország földrajzilag Dél-Kelethez tartozik, de kultur-morfológiailag egyértelműen Közép-Európa része."10 1 Ezt a munkáját, amelyből idéztem, a szerző még a háború alatt kezdte írni, amikor még a hivatalos náci térszemlélethez kapcsolódott,10 2 munkájával viszont — úgy tűnik — éppen a barna világtól akart elszakadni, és előfutára lett az 1960-70-es években kiteljesedő német liberalizmus-kutatásnak, aminek történetírásunkban — Nyugaton és Keleten egyaránt — is megvannak a párhuzamai.10 3 A kultur-morfológiai spekulációk valamilyen formában megfeleltethetők Braudel longue durée szemléletével. Ez „komplikált személyiség" - írta róla 1958-ban,104 ugyanakkor struktúra. A longue durée struktúra, mert „számomra a struktúra szó, legyen szuperstruktúra vagy infrastruktúra megfelel a hosszú tartamú társadalmi, gazdasági és kulturális valóságoknak. A vallás például hosszú tartamú folyamat."105 A felvilágosodás is vallás, amelyben — mint Voegelin hangsúlyozza — Krisztus misztikus teste az emberiség misztikus testévé változott.10 6 Kazinczy és Berzeviczy is ennek a színeváltozásnak voltak kiemelkedő magánpapjai. A kérdés, hogy miként alakult nemzet és emberiség viszonya? Milyen válaszutak kínálkoztak? Milyen folytonosság érvényesült? Hungarus tudat vagy nacionalizmus válaszútján? Van viszont történetírásunkban egy olyan probléma, amely — úgy tűnik mintha — ellentmondana a folytonosságnak, bár paradox módon éppen egyik, a folytonosságot markánsan képviselő monográfia vetette fel.10 7 Ez a hungarus-101 Fritz Valjavec: Die Entstehung der politischen Strömungen in Deutschland 1770-1815. Wien, 1951. 30-31. 102 Südostforschung im Schatten des Dritten Reiches. Szerk. Mathias Beer, Gerhard Seewann. München, 2004. 103 Miskolczy Ambrus: A felvilágosodás és a liberalizmus között: folyamatosság és/vagy megszakítottság? Egy magyar történészvita anatómiája. Megjelenésre váró kézirat. 104 Fernand Braudel: Écrits sur l'histoire. Paris, 1969, 54. 105 Une leçon d'histoire de Fernand Braudel. Châteauvallon, Journées de Fernand Braudel 18, 19 et 20 octobre 1985. Paris, 1986. 157. 106 Eric Voegelin: History of Political Ideas. VII, Columbia, London, 1984. 47-48. 107 Moritz Csáky: Von der Aufklärung zum Liberalismus. Wien, 1981.
