Századok – 2009
TANULMÁNYOK - Bárány Attila: Zsigmond király angliai látogatása II/319
milyen szilárd is az — éppen néhány hónapja, Trinoban és Narbonne-ban megerősített — Luxemburg-Valois-szövetség. Ezzel szemben, látogatása végén úgy tekintettek rá, mint aki nyíltan arra tör, hogy kétségbe vonja Franciaország szuverenitását, továbbá nemhogy nem ítéli el a francia területeket megszállva tartó Angliát, hanem még Henrik felé tesz gesztusokat.8 6 1416 tavaszára olyan politikai szituáció alakult ki, amelyben Zsigmond számára az Orléans-Armagnac párttal való további együttműködés nem ígért előnyöket. Nyilvánvalóvá vált számára, hogy Párizsban nem juthat megoldásra.87 A király már úgy utazott Angliába, hogy a békés rendezésnek igen kevés az esélye, s más módot kell találnia — az angolokkal és a burgundiakkal való megegyezést — céljai véghezviteléhez. A francia krónikás szerint „a lehető leggyorsabban" Angliába kívánt menni.88 Április 5-én írt Kanizsai János esztergomi érseknek: úgy döntött, személyesen akar tárgyalni az angol királlyal, a franciákkal kötendő békéről, vagy — s ekkor már módosítja álláspontját — hosszú fegyverszünetről, továbbá annak a feltételeket illető nézeteiről.89 Trauhoz és Sopronhoz írt leveleiben már csak legalább fegyverszünetről beszél.9 0 Ugyanakkor 1416. április 30-án azt az instrukciót kapta a konstanzi német „nemzet", hogy azzal összhangban képviseljék Zsigmond álláspontját: a király nem adja fel a reményt egy hosszú fegyverszünet megkötésére és azért is megy Angliába, hogy a francia király leánya és az angol király közti házasságról tárgyaljon.91 Zsigmond 1416. május 1-től 1416. augusztus 26-ig tartózkodott Angliában.9 2 V Henrik döntő jelentőséget tulajdonított a Zsigmonddal való esetieger. szövetségnek. Hónapokkal azelőtt, hogy Zsigmond Angliába érkezett volna Anglia már lázban égett. Látogatását az évszázad legnagyobb jelentőségű eseményeként kezelték. Henrik uralma egyik legfontosabb mérföldkövének tartotta, hogy a római király, a zsinat atyja, az unió bajnoka udvarába érkezik, hogy Európa sorsdöntő kérdéseiről tárgyaljanak. Zsigmond már követsége előtt tárgyalásokat kezdeményezett Félelemnélküli János burgundi herceggel, s felvázolta egy hármas franciaellenes szövetségi blokk képét, amelyről — ha Zsigmond látogatása gyümölcsöző eredménnyel zárul — szeptember-október folyamán Calais-ben döntenek. A burgundi hercegnek nem is volt igazán más választása, minthogy az 1416 áprilisi bourguignon hatalomátvételi kísérlet elbukott. A herceg az angolok melletti egyre nyíltabb kiállásra kényszerült. V Hen-86 Csernus S.: Francia források i. m. 135. 87 Harold F. Hutchison: Henry V A Biography. London 1967. 138. 88 Jean Juvénal des Ursins, idézi és ford. Csernus S.: Francia források i. m. 129. 89 1416. ápr. 5., Párizs: „nos personaliter in proxima affutura septimana in regnum Angiié ad prelibatum Ericum regem per nostros ambasiatores nostrum signiflcamus accessum" Henrik feltételeit megismerve „hogy annak alapján dicte pacis ordinatio aut treugarum positio poterit facilius promoveri"— ZsO V 1728. sz. 90 ZsO V 1729. sz.; „nunc non censet res quae pace aut treuga inter Principes Carolum Francorum et — Angliáé reges, positis et ordinatis, ad quem quidem Angliáé Regem imus Dei gratia finaliter, sumus profecturi cellerime et eam pacem aut treugas proposituri, pacis coopérante amatőré [...]" - Codex diplomaticus Hungáriáé ecclesiasticus ac civilis I-XI. Stud, et op. Georgii Fejér. Budae 1829-1844. (a továbbiakban: CD) X/5. 669.; Zsigmond Trauhoz: 1416. ápr. 5.: ZsO V 1730. sz. 91 ZsO V 836. sz. 92 Itineraria regum i. m. 100.
