Századok – 2009
TANULMÁNYOK - Bárány Attila: Zsigmond király angliai látogatása II/319
rik ugyancsak szövetséget ajánlott Dietrich von Mörs kölni érseknek 1416 áprilisában. Zsigmondnak is része lehetett abban, hogy éppen a londoni látogatása alatt írták alá a kölni érsek követei azt az egyezményt, amelyben az érsek per procuram hűségesküt tett Anglia királyának és vállalta, hogy évi 200 lándzsát állít ki az angol hadseregbe tetemes évjáradék fejében.93 Az angol király III. Edward politikáját követve Franciaország keleti határát szerette volna szövetségesekkel körülbástyázni.94 Igen valószínű, hogy a tárgyalásokat előkészítendő s a Wallenrode-Garai követségre válaszul angol követek is érkeztek Zsigmondhoz, s franciaországi tartózkodási helyein keresték fel.95 Amikor Zsigmond útra kelt Párizsból, még úgy gondolta, egy rövid diplomáciai látogatás elegendő lesz tervei megvalósítására. Az angol koronának köszönhetően azonban sokkal tovább maradt angol földön. Úgy tűnik, az Armagnacok fejetlen bosszúpolitikiája ellenére, szíve mélyén még mindig hitt a békében. A király még angliai tartózkodása első szakaszában is reménykedett egy, a zsinat tartamára kötendő elhúzódó fegyverszünetben, s egészen július végéig, mindaddig, amíg Wittelsbach (II. [VI. 1) Vilmos straubingi bajor herceg, Holland, Zeeland és Hennenagu (Hainault) grófja csatlakozásával és közvetítésével sem oldódott a háborús feszültség, nem adta fel békepolitikáját. Mindazonáltal — annak ellenére, hogy az angol források békeszerzőként ábrázolják Zsigmondot — nincs kétségük afelől, hogy a király angliai útjának valós célja az, hogy megújítsa az 1411. évi, IV Henrikkel kötött szövetséget.96 Sőt, több krónikás meg van győződve arról, Zsigmond szövetségesként érkezik, a szövetséget megújítandó ifirmataque interim et renovata alligancia una cum fraternitate prius contracta inter regem et imperatorem) a koblenzi megállapodást franciaellenes politikai szövetkezésként értelmezve, mintha Walter Hungerford követjárása valóban sikeres lett volna és Zsigmond már akkor elkötelezte volna magát egy valódi szövetségben.97 A Liber Metricus is arról szól, hogy „megújították" egymás között „a testvériség ékességét", valamint „a megállapodásokat megerősítették" (Chartis firmatur), viszont nem beszél békéről azon kívül, hogy „gyümölcsöző béketárgyalásokat folytattak" (tractatus pacis floruit inter eos), s nem pedig angol-francia viszonylatban.98 Capgrave szerint titokban már tárgyaltak a szövetségi szerződés megújításáról.9 9 Mindazonáltal 93 1416. máj. 10., Westminster: Rymer, T.: Foedera i. m. (londoni kiadás) ix. 346. 94 Chistopher T. Allmand: Henry V New Haven-London 1997. (Yale English Monarchs) 243. 95 Monstrelet számol be arról, hogy Zsigmond Calais felé haladó kísértében angol követek is voltak, olyan számban, hogy Abbéville-be nem akarták beengedni a kíséretet, mert annyira szembetűnő volt jelvényük, a vörös kereszt (Chronique d'Enguerrand de Monstrelet i. m. III. 136.; Csernus S.t Francia források i. m. 123.). 96 „[...] firmataque interim et renovata alligancia una cum fraternitate prius contracta inter regem et imperatorem" - Gesta Henrici Quinti i. m. 131. 97 Uo. 98 [Thomas Elmham] Elmhami Liber Metricus de Henrico Quinto. In: Memorials of Henry the Fifth, king of England. Ed. Charles Augustus Cole. (Rerum Britannicarum medii Aevi scriptores. Rolls series 11.) London 1858. 133. 99 „[...] renovatur publice fraternitas inter imperatorem et regem, olim secretius initiata" -John Capgrave: Liber de illustribus Henricis. Ed. Francis C. Hingeston. (Rerum Britannicarum Medii Aevi Scriptores. Rolls Series 7.) London 1869. 118.
