Századok – 2009
TANULMÁNYOK - Bárány Attila: Zsigmond király angliai látogatása II/319
a fegyveres összeütközést.67 Követei, Nikolaus von Reibnitz és Härtung van Klux megbízást kaptak, hogy keressék fel a királyt a normandiai táborában és próbálják jobb belátásra bírni.68 A tragédia azonban elkerülhetetlenül bekövetkezett, a francia lovagság színe-virága megsemmisült, s teljesen új helyzet állt elő az európai politikai palettán: Anglia lett Európa új „erős embere". V Henrik Angliája kihagyhatatlanná vált a konstanzi rendezésből. Zsigmondnak egyetlen lehetősége maradt, hogy időt nyerjen és valamit megmentsen Franciaország nimbuszából és az európai egyensúlyból: ameddig csak lehet, megpróbálta késleltetni a francia területek megszállását. Henriknek leveleket írt, melyben közvetítőnek ajánlkozott a francia kormányzat felé, s megkísérelte rábírni, hogy csak az után foglalkozzanak a francia kérdéssel, s addig ne indítsa meg hadait, amíg az egyház ügyét nem rendezik.69 Egy állóháborúvá szélesedő konfliktusban nincs esély arra, hogy a zsinaton egyáltalán megindítsák az egyházi reform kérdésének a tárgyalását. Még 1416 elején is arra igyekezett rávenni Henriket, hogy párizsi tárgyalásaiig ne indítsa el seregeit a normandiai hadszínterekre.70 Januárban pedig döntésre jutott abban is: az év folyamán Angliába is elmegy, hogy közvetítsen a Lancasterek és a Valois-k között. Az aragóniai tárgyalásairól Franciaország felé tartva követeit, Johann von Wallenrode/Wallenrodt rigai érseket és Garai Miklós nádort előreküldte, angliai látogatását előkészítendő.71 Lehetséges, hogy csak az Armagnac-párttal az egyház uniója érdekében megkötött narbonne-i egyezmény — 1415. december 13. — aláírása után indította útnak követeit Párizsba és Angliába, s határozta el, hogy az egyezségbe az angol királyt is be kívánja venni.72 Azaz 1416 elején még azzal kereste meg V Henriket, hogy az unió érdekében tegye félre az ellenségeskedést, és kössön, ha időlegesen is, megállapodást az orléans-i párttal. Zsigmond 1416. évi párizsi látogatása nem volt sikeres.7 3 A békekötés reményével érkezett, „több ízben elmondotta, milyen fájdalommal tölti el a Franciaország és Anglia királyai között uralkodó megosztottság, s a liliom hercegeinek szégyenletes fogva tartása, s mondotta azt is, hogy kapcsolatba lépve Anglia királyával, a békét helyreállítja".74 „Úgy tűnt, a császár nagy kedvet érez ahhoz, hogy egyetértést, vagy közvetítési lehetőséget találjon Franciaország és Anglia királyai között".7 5 Való igaz, Párizsba érkeztekor életben volt a VI. Ká-67 Még Azincourt előtt, 1. 1415. júl. 15, Konstanz: ZsO V 863. sz. 68 Reitemeier, A.: Außenpolitik i. m. 293. 69 ZsO IV 2841. sz.; Acta conc. Const. I. 387. 70 1416. jan. 15, Konstanz: ZsO V 1434. sz. 71 1416. jan. 22.: ZsO V 1459. sz. - A rigai érsek 1415. dec. végén írt leveléből tudunk a megbízatásról, így Zsigmond feltehetően már ősszel, Aragóniában elhatározta, hogy az angol királlyal is személyesen tárgyal, ha nem is angol földön, akkor Calais-ban (Itineraria regum i. m. 99.; Aldásy Antal: Rozgonyi István levele Perpignanból, 1415. október 21-ről. Történelmi Tár [Új folyam] 1. [1900] 449-452.). Garai és Wallenrode Calais-ban adták át Zsigmond üzenetét (ZsO V 1492. sz, 1694. sz.; Schönherr Gyula - Pór Antal: Az Anjou-ház örökösei. In: A magyar nemzet története I-X. Szerk. Szilágyi Sándor. Bp. 1895-1898. III. 524.). 72 1415. dec. 15, Narbonne: ZsO V 1322. sz. 73 1416. márc. l-jétől ápr. 7-ig tartózkodott a király Párizsban (Itineraria regum i. m. 100.). 74 Chronique du religieux de Saint-Denys, VI. 17. idézi és ford Csernus S.: Francia források i. m. 117. 75 Jean Juvénal des Ursins, Histoire de Charles VI, Roy de France, et des choses mémorables advenuës durant 42 années de son Régne depuis 1380 jusques r 1422. Ed. Godefroy Denys. In:
