Századok – 2009
TANULMÁNYOK - Miskolczy Ambrus: A szabadkőművességtől a nyilvánosságig. Kazinczy Ferenc és eszmetársai a magyar magántársasági demokratikus kultúra hőskorában I/3
zetes burzsoá vonás, a centralisták képviselték, kevesebb társadalmi és nemzeti radikalizmussal, mint Berzeviczy. Ezt viszont Kossuth folytatta, akinek előde egyaránt lehet Hajnóczy, Berzeviczy és mindenekelőtt Batsányi, hiszen saját perében már-már úgy lépett fel a vádló szerepében, mint hajdan Batsányi tette, olyannyira, hogy az lett volna a csoda, ha nem ítélik el őt is, bár nem volt részese a jakobinus mozgalomnak. Kossuth személyesen is sokat köszönhet Berzeviczynek, hiszen ez mint a tiszai evangélikus egyházkerület inspektora sokat tett, hogy az eperjesi líceumban a felvilágosodás szelleme oly messzemenően érvényesülhessen. És Kossuth érvelése a nemesség vezető szerepéről egyben olykor szinte szó szerint egyezik Berzeviczynek azon kívánatával, hogy a nemesség álljon az átalakulás élére, és mégis micsoda különbség! miközben a jobbágyfelszabadítás terén Berzeviczy az 1848-as törvény nagyatyjának tekinthető. A bécsi gazdaságpolitika kritikája is irányadónak bizonyult. 1790-es értekezése talán a Függetlenségi nyilatkozatot is megihlette.98 Kinek lehetett az előde Kazinczy? Az ifjú Kazinczy hevességét Wesselényi folytatta, akivel úgy látszik az 1820-as évektől haláláig egyetértett a széphalmi mester, és külön kérte őt, hogy Kölcseyt, akivel korábban meghasonlott, segítse diétái követséghez. Ugyanakkor Kazinczy politikus eszménye Vay József volt, aki „kormányzá a diétánkat, s hallgatva,"99 mint aztán Deák Ferenc. Mintha az ő magatartására illene, amit Gróf Dessewffy Józsefhez írt: A bölcsesség középben áll, nem szélen. Kell ész, de cifra is kell. Ész a több? Oh nem! az sokszor árt. Az őskeresésből leszűrhető tanulság inkább az, hogy a magántársasági kultúrában kirajzolódó irányzatok folytatják életüket a nyilvánosság terén, immár a politikai liberalizmus irányzataiként, miközben mindenki mindenkinek az elődje. A magántársasági demokratikus kultúra nem szűkíthető le egy baráti társaságra. Ertékorientált kommunikációs kör. Napszámosai a tanárok és a papok, akiknek állásukkal vagy egészségükkel kellett fizetni, ha gondolataikat a nyilvánosság elé vitték, vagy egyszerűen fizikailag megroppantak abban a feszültségben, amely a külső környezet és belső értékviláguk között hatott. Kossuthnak például mindkét eperjesi tanára: Carlowszky Zsigmond és Greguss Mihály erre a sorsra jutott. Kossuth viszont büntetlenül fordíthatta le Eperjesen Volney könyvét, amely a magyar jakobinusok perében bűnjelnek számított, és amelynek függelékéből Martinovics is egész részeket vett át a kátéihoz.10 0 A magántársasági demokratikus kultúra készített fel arra, hogy azt, ami nyomtatásban napvilágot látott, értő szemmel olvassák, ha kell dekódolják, és a nyilvánosság elől elzárt gondolatvilághoz kapcsolják, továbbgondolják. A magántársasági demokratikus kultúra beszéd és írás révén a politikai liberalizmust an-98 Révész Imre: Kossuth és a Függetlenségi Nyilatkozat. Emlékkönyv Kossuth Lajos születésének 150. évfordulójára. I. Bp. 1952. 440. 99 KFL XIX. 436-437. 100 Eckhardt Sándor: A francia forradalom eszméi Magyarországon. Bp. [1924] 2001. 98.
