Századok – 2009
TANULMÁNYOK - Miskolczy Ambrus: A szabadkőművességtől a nyilvánosságig. Kazinczy Ferenc és eszmetársai a magyar magántársasági demokratikus kultúra hőskorában I/3
zanatát.93 Az ötlet, mely szerint Széchenyi előde Kazinczy volt, talán onnan is származik, hogy Kemény feltehetően olvasta Kazinczy Széchenyi-versét, amely párhuzamba állítja a nyelvújítást a reformpolitika kezdeteit is jelentő lovas kultúra meghonosítását célzó erőfeszítésekkel. A folytonosságot kereső őskutatás vonzó szellemi játék, egyszerre eligazító és félrevezető. Mert ki tagadná Marc Bloch arab közmondásának érvényét: „Az emberek jobban hasonlítanak saját korukhoz, mint atyáikhoz."94 Széchenyi eredetisége apjához viszonyítva alapvetően abban rejlett, hogy a romantikus fordulatot érvényesítette. A nacionalizmus számára a romantika ad gyökereket — hangsúlyozza Gellner.9 5 Széchenyi István nacionalizmusa ezért is más, mint az apjáé. A Kazinczy nevével fémjelzett nyelvújításnak köszönhetően rendelkezésére állt a nyelv, amelynek mestere lett, amikor már nem egyszerűen személytelen jellegű értekezéseket írt, hanem megszólította olvasóit, akik előtt úgy tárt fel egy új világot, mint addig senki. Ugyanis egyesíteni tudta a két diskurzust: az erénydiskurzust és a pénzdiskurzust. Nem véletlen, hogy mielőtt színre lépett volna, a szabadkőműves páholyra emlékeztető erény szövetséget próbált kialakítani, majd felállította a nyilvánosság „páholyát": a pesti kaszinót. Akkoriban legszorosabb munkatársa és barátja, Wesselényi Miklós pedig Kazinczy nyelvesztétikájának terminológiájával magasztalta a Hitelt az akkor már Kazinczy-ellenes Döbrenteinek: „erő s csíny malasztjával teljes".96 Széchenyi atyjától — eszméin kívül — megörökölte szarkazmusát is, ami jól megfelelt annak az erőfeszítésnek, hogy — ösztönösen és tudatosan — a politikai táj fölé próbálja magát emelni, és ezzel olykor el is szigetelje magát, a történelemnek köszönhetően viszont megalapozza saját kultuszát. Kérdés kinek lehetett az előde: Berzeviczy? Erre a kérdésre először Kossuth egyik emlékezetes maximája ötlik fel: „A véleményre csak azon ember hat hatalmasan, ki saját korának embere, ki korát megelőzi csak halála után él, ki korától elmaradt, élve is halott."9 7 Berzeviczy ennél jobban benne élt korában, és halála után feledték el, részben az ébredés mítoszának köszönhetően. Mivel többféle orientációval kísérletezett sokan ősüknek vallhatták volna. Osszbirodalmi politikáját elsősorban a centralisták folytatták. Talán ezt érezte meg Kazinczy, amikor Szalay Lászlónak szokatlan élességgel támadta az egykori barátot és ellenfelet, még jobbágynyúzóként is beállította, amiben persze lehetett valami, mert Lomnicon keresztvas, majd botütés járt annak, aki az udvarban dohányzott. (És tudjuk, a jobbágy könnyebben elvisel egy slampos, konzervatív, netán olykor önkényeskedő földesurat, mint egy modern árutermelésre törekedő jó gazdát.) Viszont a Berzeviczy-féle önostorozó társadalomkritikát Kölcsey Ferenc és még inkább Wesselényi Miklós folytatta. A nemesi világ, a vármegye ostorozását pedig olykor egyfajta öngyűlölettel is összefonódva, ami már jelleg-93 Miskolczy Ambrus: Az „ismeretlen" Széchényi Ferenc „ismert" munkálata a Habsburg Birodalom hungarizálásáról. Levéltári Közlemények, 2006. 2. sz. 13-53. 4 Marc Bloch: Apologie pour l'histoire ou métier d'historien. Paris, 1964. 9. 95 Ernest Gellner: Nationalism. London, 1998. 69. 96 Idézi Dávid Gábor Csaba: Wesselényi Miklós Balítéletekről című műve eszmerendszerének gondolati előképei. Visszapillantó tükör. Szerk. Kerényi Ferenc, Kecskeméti Gábor. Bp., 2000. 137. 97 MOL R 90 Kossuth Lajos iratai, 1. cs. 31. sz.
