Századok – 2009

TANULMÁNYOK - Koszta László: A nyitrai püspökség létrejötte. (Nyitra egyháztörténete a 9-13. században) II/257

nikás hagyomány, az is nyilvánvaló, hogy okleveles utalások sem szólnak Kálmán dotációs tevékenységéről. Egyetlen egyház későbbi hagyományában sem találjuk ennek nyomát. 0 lenne ezzel az első olyan uralkodó Szent Istvántól kezdve, akinek nevéhez konkrétan egyetlen jelentős egyházi intézmény létrehozását sem tudjuk kötni. Még a nyitrai püspökség alapításánál sem utalnak a források Kálmán szerepére. A szakirodalom jobbára azért kapcsolja mégis személyéhez az egyházmegye megalapítását, mert uralma alatt említik először a nyitrai püspököt. A kezdeményezőt azonban inkább Szent Lászlóban látják, és Kálmánt csak elődje tervei befejezőjének tekintik. Az elbeszélő források, az oklevelek és a későbbi hagyomány egybecsengése nagyon figyelemre méltó. Nem lehet véletlen, hogy egyik forrástípusban sem talált említésre Kálmán esetleges egyházi alapítása. Ez azt sejteti, hogy nem csupán Almos leszármazottainak tudatos torzítása lehet a hallgatás oka. Tanulságos ebből a szempontból a 11. századi királyaink és Kálmán temetkezésének, illetve temetkező egyházának összehasonlítása. Kálmán királyig minden egyes uralkodónk a saját maga alapította egyházban vagy egy általa befejezett templomban keresett örök nyugodalmat.22

0

Kálmán szakított ezzel a gyakorlattal és nem egy saját maga alapította vagy építtetett templomban temetkezett, hanem Székesfehérvárott, Szent István király sírja mellé. Ebben természetesen kifejeződött Kálmán király Szent István iránti tisztelete, ami más téren is megnyilvánult. Egyben viszont azt is mutatja, hogy, elődeivel ellentétben, nem törekedett önálló temetkezőegyház kialakítására. Nem hozott létre olyan egyházat, amely érzelmileg annyira közel állt volna hozzá, hogy oda temetkezzen. Kálmán temetkezőegyház-választása is azt bizonyítja, hogy személyéhez nem köthető jelentős új monostor vagy prépostság alapítása. Kálmán bizonyosan nem vitte tovább elődje, Szent László egyházpolitikáját. Ezt a pápasággal való viszony rendezése, az invesztitűra harcban való állásfoglalása, a gregoriánus reformokhoz való viszonyulása is bizonyítja. A súlypontok csaknem mindenhol áthelyeződtek. Szent László alatt jelentős új alapításokkal gazdagodott a magyar egyházszervezet. Különösen a bencés rend volt haszonélvezője a 11. század utolsó évtizedeiben tapasztalható nagyvonalú királyi adományoknak. Számban és jelentőségüket tekintve is Szent István-i alapításokhoz mérhető, velük vetekedő apátságokat hozott létre László.22

1

Sőt, új egyházmegyei központokat is kialakítottak a 11. század végén.22

2 220

Szent Istvánt Székesfehérvárott, Pétert az általa befejezett pécsi székesegyházban, Aba Sámuelt Feldebrőn és Sármonostorban, I. Andrást Tihanyban, I. Bélát Szekszárdon, I. Gézát az általa befejezett váci székesegyházban, Szent Lászlót Somogyvárott temették el. Az országot elhagyó Salamon király nem temetkezhetett Magyarországon, egy ütközet után a Balkánon nyoma veszett. Késői hagyomány szerint sírja Pola városában volt. Minderre 1. Engel Pál: Temetkezések a középkori székesfehérvári bazilikába. Századok 121. (1987) 616-621.; Hankó Ildikó: A magyar királysírok sorsa. Bp. 1987. 69-89. 221

Mogyoród, Szentjobb, Kolozsmonostor, Báta, Somogyvár, talán Esztergom-Apácasziget, Kolos, valamint Hahót, vö. Kristó Gyula: Tatárjárás előtti bencés monostorainkról. Századok 138. (2004) 404-405. 222 Zágráb, Várad, Bács és talán Gyulafehérvár. Összefoglalóan 1. Györffy Gy.: A „lovagszent" uralkodása i. m. 547-550.