Századok – 2009

TANULMÁNYOK - Koszta László: A nyitrai püspökség létrejötte. (Nyitra egyháztörténete a 9-13. században) II/257

Szent László egyházi adományai azonban jelentősen megterhelték a királyi kincstárat. A fiscus állapota nem tette lehetővé Kálmán számára, hogy tovább folytassa elődje birtokadományozási és egyházalapítási gyakorlatát. A királyi kincstár bevételeinek növelése érdekében, amelyet törvényeinek gazdasággal és kereskedelemmel kapcsolatos pontjai is igazolnak, szükségét látta az uralkodó az egyház, elsősorban a monostorok, tulajdonába került birtokok egy részének visszavételét.22

3

A szekularizációból következett, hogy Kálmán nem hozhatott létre jelentősebb egyházi alapítást. A kincstár számára valószínűleg elég terhet jelentett a Szent László alatt megalapított monostorok felépítése, az építkezések folytatása, amelyeket — mint a királyi alapítású egyházak kegyura — a trónra kerüléssel együtt megörökölt Kálmán. Az új alapítások és a jelentős birtokadományozások elmaradása ellenére Kálmán egyházpolitikája korszakos jelentőségű. A törvényei, különösen a zsinati határozatok, mindenekelőtt pedig az első esztergomi zsinat kánonjai alapvetően átalakították a magyar egyház életét és egészen a 12. század végéig irányt szabtak fejlődésének. Tudatosan törekedett például a magyar egyház műveltségi szintjének emelésére, az egyházak és egyházi bíróságok jogállásának rendezésére, új liturgikus rend meghonosítására. Kálmán egyházpolitikájának legfőbb célja a művelt püspöki karral, mindenekelőtt az esztergomi érsekkel, együttműködve egy belső egyházi reform megvalósítása, és nem az újabb alapítások támogatása volt. Az egyházpolitika célkitűzései alapvetően befolyásolták a nyitrai püspökség létrehozását. Kálmán mindenképpen szerepet játszott a nyitrai püspökség megszervezésében, mivel az a dukátus megszüntetéséhez kapcsolódott és, ezzel összefüggésben, egy hercegi egyház, tehát a dinasztia közvetlen kegyurasága alatt álló templom átalakításával járt együtt. Ráadásul az a vár, amelyben az Emmerám, András és Benedek-templom állt, a király, illetve ispánja tulajdonába került. Kálmán egyházi birtokpolitikájából következőleg a nyitrai egyház átalakítása nem járt számot tevő királyi adománnyal.22

4

Az új püspökség anyagi bázisát a megalapítás idején a korábbi hercegi társaskáptalan vagyona biztosította. Az alapítás szegényes gazdasági hátterében kereshetjük annak okát, hogy a többi magyar székeskáptalannal ellentétben Nyitrán nem szerveződött meg a préposti méltóság. Különösen feltűnő a prépost hiánya, mivel a székeskáptalan előzményének tekintett társaskáptalan vezetője bizonyosan ő volt. Úgy tűnik, hogy az újonnan létrehozott püspökség nem kapott jelentős birtokadományt, ezért a préposti méltósághoz tartozó jövedelmeket átadták a püspöknek.22

5

így a társaskáptalan vezetőjének bevételei biztosították a püspök méltóságának anyagi hátterét. Az újonnan kialakuló székeskáptalanban anyagi lehetőségek híján nem szervezték újjá a préposti dignitast. A székeskáptalan vezetője így a 223

Pl. Kálmán 1/16. és 1/18. (Závodszky L.: A Szent István, Szent László és Kálmán korabeli törvények i. m. 185-186.). « KTinr.s is utalás a későbbi forrásokban Kálmán királynak Nyitra számára tett adományaira. 225 Hasonlóan magyarázza a préposti méltóság hiányát Nyitrán pl. Ortvay T.\ Magyarország egyházi földleírása i. m. I. 77.; Marsina, R.: Nitrianske biskupstvo i. m. 537-541.; Koszta László: Székeskáptalanok és kanonokjaik Magyarországon a 12. század elejéig. Acta Universitatis Szegediensis de Attila József nominatae. Acta Historica 103. Szeged 1996. 79. (57. sz. jegyz.); Koszta László-. írásbeliség és egyházszervezet. Szeged 2007. 20.