Századok – 2009

TANULMÁNYOK - Koszta László: A nyitrai püspökség létrejötte. (Nyitra egyháztörténete a 9-13. században) II/257

káptalan helyének, a király székhely, Esztergom közelében fekvő Dömösnek ki­választása már önmagában véve is kihívásnak tűnt.21 5 Dömös alapítását tehát elsősorban nem jámbor vallásos buzgalom vezérelte. Azt egyáltalán nem a ko­rábban lázadó, de a zarándoklaton , jó útra tért" herceg kegyes tettének kell te­kintenünk. Célja elsősorban a hatalom megszerzése érdekében szükséges egy­házi támogatás és anyagi háttér biztosítása volt. Dömös fekvésénél fogva Esz­tergom megszerzésének bázisaként is számba jöhetett. Mindezt megerősíti, hogy Meszes alapításában is hasonló célokat sejthe­tünk. Kálmán egyházpolitikájának egyik jellemzője, hogy nem támogatta a ben­cés szerzetességet. Nem tudunk róla, hogy bencés monostort alapított volna. Péter és Salamon királyok mellett ő az az uralkodó, aki nem hozott létre bencés monostort. Különösen szembetűnő ez, ha összevetjük azzal, hogy nagyapja, I. Béla, majd apja, I. Géza, végül nagybátyja, Szent László milyen jelentős bencés apátságokat alapított. Kálmán saját temetkező egyházául sem bencés monos­tort választott, hanem a székesfehérvári káptalant. Törvényeiben is megfogha­tó az a törekvés, hogy a bencés monostorok önállóságának rovására a püspökök ellenőrző szerepét erősítse. Végezetül a nagy bencés monostorokat sújtotta a Kálmán alatt megvalósuló szekularizáció. Kálmán egyházpolitikai célkitűzéseit ismerve, a bencések elégedetlenségét érezve a szerzetesség megnyerését célozta meg Almos a meszesi monostor létrehozásával. Kifejezte ezzel azt, hogy a ben­cések támogatásában kiemelkedő nagybátyja, Szent László nyomdokain kíván haladni. A herceg tervének sikerét bizonyítja, hogy később, mikor Almos el­hagyta az országot és Bizáncba menekült, fiát, a szintén megvakított Béla her­ceget a bencésekre bízhatta. A pécsváradi monostorban rejtették el és nevelték fel titokban.21 6 A nyitrai püspökség a 12. században Kálmán király egyházpolitikájáról látszólag nehéz pontos képet alkotni. A tisztánlátást megnehezíti, hogy a 12. század második harmadától, II. (Vak) Bé­lától kezdve Almos herceg leszármazottai kerültek a trónra. Az ősgeszta 12. századi folytatói ennek megfelelően az ő érdekeik szerint alakították a krónikás hagyományt. Ebből következőleg Kálmán királyról nagyon elmarasztaló ábrá­zolás alakult ki az elbeszélő forrásokban. A szándékosan torzító kép, például nem említ egyetlen nevéhez köthető egyházi alapítást sem.21 7 Általában az Ál­mos-ági királyok nézőpontját követő krónikaírást tartják felelősnek azért, hogy a feledés homályába vesztek Kálmán egyházi alapításai.21 8 Természetesen nem szabad kizárnunk azt, hogy Kálmán ne hozott volna létre említésre méltó egy­házi alapítást. Különösen nehezen hihető ez annak tudatában, hogy Kálmán trónra kerülése előtt püspök volt.21 9 Bármennyire torzíthat ezen a téren a kró-215 Kristó Gy.: A XI. századi hercegség története i. m. 120. 216 SRH I. 444.; Pauler Gy.: A magyar nemzet története az árpádházi királyok alatt i. m. I. 238. 217 SRH I. 418-433. 218 Font Márta: így élt Könyves Kálmán. Bp. 1993. 151-152. 219 Kristó Gy. - Makk F.: Az Árpád-ház uralkodói i. m. 126. (a vonatkozó rész Makk Ferenc munkája).

Next

/
Thumbnails
Contents