Századok – 2009
TANULMÁNYOK - Koszta László: A nyitrai püspökség létrejötte. (Nyitra egyháztörténete a 9-13. században) II/257
Nyitra és Dömös A nyitrai egyház átalakítását megerősíti a dömösi prépostság létrejötte. Almos hercegnek új szakrális központot kellett kialakítania azt követően, hogy a dukátus és vele együtt a nyitrai társaskáptalan megszűnt. A hatalomba való visszatérés reménye megkövetelte Almostól, hogy a feloszlatott hercegi kápolna tagjainak, szűk udvari papságának, káplánjainak helyzetét biztosítsa, továbbra is maga mellett tartsa őket. Almos és kanonokjainak szoros kapcsolatát bizonyítja, hogy megvakítása (1115) után herceg családjával együtt közel egy évtizedig Dömösön talált oltalmat és vigaszt. Olyan hú klerikusokból állhatott tehát társaskáptalan, akik korábban is a herceg udvartartásához tartoztak, annak káplánjai lehettek. Mint a királyi trónra aspiráló hercegnek, Almosnak szüksége volt egy olyan egyházra, amelyben politikai terveihez méltó liturgiát lehet bemutatni és bázisául szolgált a leendő kormányzati munkának. Bizonyos fokig Almos birtokainak az átmentését is biztosíthatta a dömösi társaskáptalan és vele egy időben a meszesi bencés monostor alapítása. Kálmán a hercegség felszámolásával Almost megfosztotta a dukátus uraként birtokolt vagyonától. Gazdaságilag is gyengíteni kívánták ezzel a lázadó herceg helyzetét. Almos környezete számára világos volt, hogy a herceg kezén maradt birtokok nagyobb biztonságban vannak akkor, ha azoknak legalább egy részét egyházi intézmények adják át. Tudták, hogy a kánonjogban járatos király tisztában van azzal, hogy az egyházi vagyon visszavételének lehetősége sokkal korlátozottabb, mint ha egy világi előkelőtől, akár Árpád-házi hercegtől, vennék vissza azokat. Álmos így a dukátus felszámolása után még megmaradt birtokainak egy részét a dömösi és a meszesi egyházaknak adományozta.21 1 A két, saját monostorainak tekintett21 2 egyház birtokai felett az alapítót megillető kegyúri jogokból következőleg továbbra is befolyást gyakorolhatott. Álmos herceg két alapításának összetartozását bizonyítja, hogy mindkét egyház védőszentje Antiochiai Szent Margit lett. A patrocínium kiválasztása — miként a középkorban általános jellemző — üzenetértékú volt. A sárkányt legyőző Antiochiai Szent Margit harcában párhuzamot látott Álmos a gonosznak tartott Kálmán elleni küzdelemében.21 3 Nyilvánvaló, hogy a sötét erők ellen győzedelmeskedő Margit segítségét is megnyerni remélte a két alapítással a herceg. Nem tartható tehát Györffy György álláspontja, hogy „Álmos zarándok mivoltából fakadó vallási buzgalomtól eltelve" alapított két monostort.21 4 Az új 211 Nyilvánvalóan csak korlátozott számban tudott birtokokat adni a herceg a két újonnan létrehozott egyháznak. Ezt mutatja, hogy a dömösi prépostság hatalmas birtokai elsősorban II. Béla 1138. évi adományából származnak. Meszes pedig soha sem lett olyan jelentős apátság, mint a dinasztia által korábban létrehozottak. Álmos adományaira hivatkozik az 1138. évi oklevél: „hee sunt mansiones servorum, quos Almus dux sue dilectissime Dymisiensi donavit ecclesie" - Szabó Dénes-. A dömösi prépostság adománylevele. Magyar Nyelv 32. (1936) 56. 212 A Krónika Dömös esetében hangsúlyozza is, hogy Álmos saját monostorának (monasterium suum) tekintette azt (SRH I. 430.). 213 Orbán Imre: Miért éppen Margit? Álmos herceg kolostoralapításairól. Aetas 1997: 2-3. 42-50.; Orbán Imre: „Ecce, iam vici mundum!" Antiochiai Szent Margit tisztelete Magyarországon. Bp. 2001. 105-111. 214 Magyarország története tíz kötetben i. m. I. 956. (a vonatkozó rész Györffy György munkája).
