Századok – 2009
TANULMÁNYOK - Koszta László: A nyitrai püspökség létrejötte. (Nyitra egyháztörténete a 9-13. században) II/257
tett, jelentőségüket tekintve a nagyobb, királyi prépostságokéhoz voltak mérhetők. Valami azonban megkülönböztette őket mégis az utóbbiaktól. Pozsony all. század második felében elsősorban a hatalomból kiszorult, az ország néhány nyugati megyéjét birtokló Salamon királlyal kapcsolatban szerepel. A várost mindvégig Salamon tartotta birtokában. A német támogatásra építő Salamon már a település Németországgal határos fekvésénél fogva is itt tartotta székhelyét. Pozsony lehetett a nyugati országrész talán legfontosabb vára, ezt bizonyítja az 1052. évi német támadás is. Sőt, közelében ott volt a végső esetben menedéket nyújtó, már német területen álló Hainburg. Salamon 1074 és 1081 között nem fogadva el Géza, majd Szent László uralmát, közel egy évtizedig élt a nyugati határszélen.191 Salamon ugyan a tényleges hatalomtól megfosztva élt, de a visszatérés reményében, sőt, bizonyos fokig a német támogatás érdekében is hangoztatnia kellett, hogy ő az ország legitim királya. Királyként kellett fellépnie, uralkodói reprezentációt kellett gyakorolnia. Tehette azért is, mert az ország koronája a mogyoródi csatavesztés után is nála maradt. Mindehhez szükség volt egy jelentősebb egyházra, amely mellé egy olyan klerikusi testület szerveződött, amely meg tudta ezt valósítani, el tudta látni a királyi udvar liturgikus igényeit.19 2 Bizonyosan Salamon pozsonyi tartózkodásához köthető a prépostság mint rezídenciális társaskáptalan megszervezése. Ali. század második felében tehát két újabb, a dinasztiával kapcsolatban álló társaskáptalan alakult a nyugati országrészben. így érthető, hogy miért került a két egyház a nagyobb prépostságok mellé a Kálmán-kori törvénycikkben. A pozsonyi és a nyitrai egyházat azonban bizonyos fokig mégis meg kívánták különböztetni a királyi prépostságoktól. Mindkettőt a dinasztia tagjai alapították ugyan, de egyiket sem az éppen hatalmon lévő uralkodó. Pozsonyt Salamon hozta létre, de a tényleges hatalom az alapítás idején Géza és László királyok kezében volt. Kálmán alatt nem akarták a Salamon alapította pozsonyi prépostságot egyenrangúnak beállítani a királyi prépostságokkal, mert ez egyet jelentett volna azzal, hogy Kálmán saját apja, I. Géza, vagy nagybátyja, Szent László uralmával szemben Salamont ismerte volna el legitim uralkodónak. Nyitrát viszont apja, Géza alapította hercegként, és így a dukátushoz köthető létrejötte. A 11-12. század fordulóján viszont a királlyal folyamatosan szemben álló Almos herceg központjához tartozott. Kálmán így nem akarta azonos intézményként kezelni az alá tartozó Székesfehérvárral vagy Óbudával. Ali. század második felének politikai konfliktusaiban, Salamon és Géza, illetve László továbbá Kálmán király és Almos herceg rivalizálásában keresendők azok az indítékok, amelyek a nyitrai és a pozsonyi prépostságok megszervezéséhez, valamint a dinasztiához tartozó egyházakon belül bizonyos fokig sajátos helyzetük kialakításához vezetett. 191 Makk F.: A magyar külpolitika i. m. 116—119.; Kristó Gy. — Makk F.: Az Árpád-ház uralkodói i. m 94 (a vonatkozó rész Makk Ferenc munkája). 192 Salamon nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy maga is részt vegyen az egyháziak számára előírt liturgikus cselekményekben. A krónikakompozíció szerint 1074 elején Szekszárdon a szerzetesekkel együtt zsolozsmázott a vecsernyén, majd másnap az első, a hajnali imaórán, a matutinumon, 1. SRH I. 380. és 382.
