Századok – 2009
TANULMÁNYOK - Koszta László: A nyitrai püspökség létrejötte. (Nyitra egyháztörténete a 9-13. században) II/257
A nyitrai püspökség megszervezése Ali. század utolsó évtizedeiben a dukátos fokozatosan elveszítette korábbi funkcióit. A peremterületek integrációja és az államszervezett kiépítése előrehaladt. A megszerveződő megyék vették át a hercegség ilyen jellegű feladatait.19 3 A határvédelemben sem volt olyan mértékben szükség a dukátusra, mint a 11. század korábbi évtizedeiben. Jelentősen csökkent a német-magyar határszakaszon a feszültség, sőt, Szent László uralkodásának végén a császárság szövetségese lett az országnak. Almos alatt pedig— a 11. századi helyzettel ellentétben — a herceg keresett német támogatást. A németek keleti hatalmi ambícióinak korlátot szabott az, hogy a birodalom erőit az invesztitúraharc kötötte le. A 11. század végi katonai sikereknek köszönhetően a keleti határszakasz mentén sem kellett már a nomád népek támadásától tartani. A hercegség kormányzati és katonai jelentőségének csökkenését jelzi, hogy Szent László alatt, noha a király megosztozott testvérével, Lamperttel a hatalmon, a források nem szólnak a herceg szerepéről. A dukátus területén is inkább a király kerül előtérbe, amit a váradi püspöki székhely kialakítása is bizonyít. A dukátus megváltozott szerepét jelzi az is, hogy Béla és Géza hercegekkel ellentétben, úgy tűnik, László, Lampert majd Almos herceg sem adott ki pénzt.19 4 A hercegség, korábbi funkcióit elveszítve, egyre inkább a király és a herceg viszályának (háttérben pedig az erősödő arisztokrácia hatalmi igényeinek) színterévé vált. Sőt, akadálya lett a Szent László uralkodásától egyre erőteljesebben jelentkező, a király körül létrejövő hatalomkoncentráció kiteljesedésének. Szent László halála után a magyar politikai élet egyik meghatározó eleme Kálmán király és testvére, Almos herceg konfliktusa volt. Kálmán 1096-ban több hónapos hatalmi harc után került a trónra. Az erőviszonyokat jelzi, hogy uralmát csak úgy tudta elismertetni, hogy kompromisszumként Almost és híveit sem zárta ki a kormányzásból, és átadta neki a dukátust. Almos szinte folyamatosan szervezkedett a király ellen. Kálmán ebben a helyzetben Almos hatalmi bázisát kívánta korlátozni és a hercegség gyengítésére, sőt, megszüntetésére törekedett. Ennek a politikának a részét képezte a nyitrai hercegi társaskáptalan átszervezése. Ezt a lépést könnyen meg tudta tenni Kálmán, mivel az előző két királlyal, Gézával és Lászlóval ellentétben nem a hercegségből került a trónra. Nem volt tehát érzelmi kötődése Nyitrához. Nem volt személyes kapcsolata a nyitrai társaskáptalan kanonokjaival és a hercegi kápolnával. Számára a nyitrai egyház a vele rivalizáló Almos herceg pozícióit erősítő intézmény volt. Ezért is támogatta annak átalakítását és leválasztását a hercegi hatalomról. A nyitrai prépostság átalakítását természetesen egyházpolitikai célok is inspirálták. A 11. század végére az invesztitúraharc következtében meggyengült a Német Császárság. Ezt kihasználva nagyobb önállóságra tett szert és megerősödött a Cseh Hercegség és ezzel együtt a cseh egyház. Ali. század második felében Vratislav prágai uralkodó (herceg:1061-1085, király: 1085-1095) kezdeményezésére újjászervezték a 10. század hetvenes éveiben alapított, de szinte létrejöttétől kezdve a prágai püspökséggel összevont morva egyházme-193 Kristó Gy.: A XI. század hercegség i. m. 116-124. 194 Kovács L.: A kora Árpád-kori magyar pénzverésről i. m. 130.
