Századok – 2009
TANULMÁNYOK - Koszta László: A nyitrai püspökség létrejötte. (Nyitra egyháztörténete a 9-13. században) II/257
letve ennek megvalósulását tükrözik. Kálmán törvényeinek a bíráskodásra vonatkozó reformjai is hasonló irányba mutatnak. Növelték a püspökök bíráskodási jogkörét azzal, hogy elrendelték, évente kétszer a püspök elnöklete alatt zsinatot kell tartani, és azon a világiaknak, az ispánoknak is meg kell jelenni.188 A rendelkezésnek hangsúlyt ad, hogy az első törvénykönyv elején, második pontként fogalmazták meg. Természetesen csak akkor, ha a törvénykönyv mai beosztása az eredeti rendet tükrözi. A zsinati bíráskodás jogkörét további cikkelyekkel is körülírták.18 9 A Nyitrát említő törvénycikk kapcsolódik a Kálmán alatti igazságszolgáltatási változásokhoz. Miben kereshetjük annak okát, hogy a törvénycikk, a püspöki székhelyeken és a nagyobb (királyi) prépostságokon említésén túl, konkrétan megnevezte Nyitrát és Pozsonyt mint ahol még istenítéleteket végre lehet hajtani? Valamilyen szempontból hasonló lehetett a két név szerint kiemelt egyház. A szakirodalomban felvetődött, hogy a 13. század elejétől társaskáptalanként említett pozsonyi egyház is már a 11. században prépostság lett.19 0 Nem kívánok most részletesen foglalkozni a pozsonyi prépostság kialakulásával, de Nyitrával történő együtt említése miatt mindenképpen érinteni kell. Thoroczkay, aki legutóbb áttekintette a problémát, arra az álláspontra jutott, hogy Pozsonyban Kálmán alatt még nem prépostság, hanem egy főesperesi egyház létezett. A pozsonyi egyház így szerinte nem kiemelt jogállása miatt, hanem azért kapta meg az istenítéletek végzésének jogát, mivel a határszéli terület nagyon távol feküdt a püspökségi székhelyektől és a királyi prépostságoktól. Thoroczkay Gábor álláspontja szerint Nyitra is hasonló okból került az engedélyezett helyek közé. Térképre vetítve az istenítéletek végzésére feljogosított székesegyházakat és királyi prépostságokat, megállapítható, hogy az ország 11-12. század fordulóján lakott területeit tekintve több olyan régió volt, amelyek igen távol estek ilyen központoktól. Sőt, Nyitrát és Pozsonyt nem is kell feltétlenül ezek közé sorolnunk, mivel viszonylag közel — Esztergomban, illetve Győrben — tarthattak istenítéletet. Pozsony esetében az is ellentmond ennek, hogy, ha szempont lett volna az ordináliákat végző helyek földrajzilag arányos elhelyezése, akkor a határon eleve féloldalas vonzáskörzettel rendelkezett volna a pozsonyi egyház. Véleményem szerint semmi esetre sem az arányos elhelyezésre irányuló törekvés miatt kapott Pozsony és Nyitra püspöki székhelyekhez és a királyi (nagyobb) prépostságokhoz hasonló feladatot. Nyitrán a 11. század második felében, mint láttuk, és ezt Thoroczkay Gábor is elismeri, társaskáptalan jött létre. Véleményem szerint az, hogy a törvénycikkely közvetlenül a nagyobb prépostságok mellett együtt említi Pozsonyt és Nyitrát, valamint a világi egyházszervezet legfontosabb egyházaihoz tartozó jogosítványt ad nekik is, semmi esetre sem véletlen. A két név szerint említett egyház jogállása nagyon hasonló lehecsán is van nyoma a próbáknak a 13. század elején, 1. Árpád-kori új okmánytár I-XII. Közzé teszi Wenzel Gusztáv. Pest-Bp. 1860-1874. (a továbbiakban: AÚO) VI. 440-442. 188 Kálmán 1/2. (Závodszky L.\ A Szent István, Szent László és Kálmán korabeli törvények 184.). 189 Kálmán 1/7-10., 13., 23-24. (Závodszky L.\ A Szent István, Szent László és Kálmán korabeli törvények 184-186.). 190 A pozsonyi káptalan létrejöttével kapcsolatos szakirodalmat összefoglalta Thoroczkay Gábor (Thoroczkay G.: Megjegyzések a nyitrai és a pozsonyi egyház korai történetéhez i. m. 365-369.).
