Századok – 2009
TANULMÁNYOK - Koszta László: A nyitrai püspökség létrejötte. (Nyitra egyháztörténete a 9-13. században) II/257
építését Szent László külpolitikája, horvátországi expanziója is igényelte.183 Véleményem szerint a zágrábi püspökség létrehozása — mint analógia — önmagában nem elégséges arra, hogy hasonló elképzeléseket igazoljuk északnyugaton, és így Szent László uralkodásában keressük a nyitrai püspökség létrejöttének kezdeteit. Nyilvánvaló továbbá az is, hogy Szent László adományaiban sem szabad kizárólag a püspökség létrehozásának célját keresnünk. Hercegként ugyanis, majd Zoerard-András és Benedek kanonizációhoz kapcsolódva királyként is több adományt tehetett a nyitrai egyháznak. Véleményem szerint tehát nem igazolható az, hogy Nyitrán már Szent László püspökséget akart volna létrehozni. A nyitrai Szent Emmerám-egyház 11-12. század fordulóján kialakított jogállásáról Kálmán király első törvénykönyvének 22. pontja ad tájékoztatást. A Nyitra mellett Pozsony egyháztörténete szempontjából is fontos törvénycikkelynek két szöveghagyománya maradt fenn, és ennek megfelelően két értelmezése és fordítása létezik a szakirodalomban.18 4 Az egyik szerint, a püspöki székhelyeken és nagyobb prépostságokban, továbbá (necnon) Pozsonyban és Nyitrán szabad istenítéleteket tartani: tehát a két említett településen nem létezett sem püspökség, sem nagyobb prépostság. A másik értelmezés ellenben úgy szól, hogy, püspöki székhelyeken és a nagyobb prépostságokban, miként (ut) Pozsonyban és Nyitrán szabad ilyen szertartást végezni: tehát Pozsonyban és Nyitrán is úgynevezett nagyobb prépostság működött. A törvénycikk két szövegvariánsát újabban Thoroczkay Gábor példamutató alapossággal áttekintette és végérvényesen igazolta azt, hogy az eredeti, Kálmán-kori szövegben a necnon kötőszó szerepelt.18 5 Ennek megfelelően a szóban forgó cikkely fordítása a következő: „Megtiltjuk, hogy vas- és vízpróba legyen bármely más egyházban, mint püspöki székhelyeken és nagyobb prépostságokban, továbbá Pozsonyban és Nyitrán."18 6 Az 1096-1105 között keletkezett törvénycikk helyes fordítása szerint Nyitrán még bizonyosan nem létezett püspökség, de Pozsonyhoz hasonlóan nem tekintették nagyobb prépostságnak sem. Mindezek ellenére jelentős egyházaknak számítottak, ha olyan jogosítvány kaptak, amellyel csak a székesegyházak és a nagyobb, bizonyosan királyi alapítású prépostságok rendelkeztek. A törvény tehát mindenképen kizárta a szerzetesi közösségeket az ordináliák végzéséből, sőt, a magánalapítású egyházakat is azzal, hogy a püspökségeknek, a királyi alapítású prépostságoknak adta meg a jogosítványt. A 13. században az istenítéleteket végző egyházakról fennmaradt adatok18 7 is ezt az elképzelést, il-183 Koszta L.: Dél-Magyarország egyházi topográfiája i. m. 45. 184 „Judicium ferri et ague in aliqua ecclesia fieri interdicimus, nisi in sede episcopali et maioribus prepositoriis, necnon Posanii et Nitrie", illetve a „necnon" helyett bizonyos szövegkiadásokban az „út" kötőszó szerepelt. 185 Thoroczkay G.\ Megjegyzések a nyitrai és a pozsonyi egyház korai történetéhez i. m. 359-364. 186 Magyar fordítása: írott források az 1050-1116 közötti magyar történelemből. Szerk. Makk Ferenc, Thoroczkay Gábor. Szeged 2006. 178. 18 ' Solymosi László gyűjtötte össze az ismert (Esztergom, Székesfehérvár, Várad, Óbuda, Arad és Eger) tüzesvas-próbák említéseit (Solymosi László: A hiteleshelyi pecséthasználat kezdeteihez. In: Magyar Herold. Szerk. Kállay István. Bp. 1984. 131. [92. sz. jegyz.]). A felsoroltakon kívül Kalo-
