Századok – 2009
TANULMÁNYOK - Koszta László: A nyitrai püspökség létrejötte. (Nyitra egyháztörténete a 9-13. században) II/257
Pölten-i bencés apátság története is azt mutatja, hogy inkább a 10-11. század fordulóján, amikor a passaui püspökség magánmonostora volt, kerülhetett kapcsolatba Kárpát-medencével. Hippolit kultuszának hazai meghonosításánál Gizella közvetítő szerepét is sejthetjük,10 4 mivel jelentős ereklyéje a középkorban Magyarországon csak az első királyné alapította veszprémi székesegyházban volt.10 5 A két bajor eredetű patrocínium bizonyítja, hogy a terület kiemelt figyelmet kapott, és a Gizellával betelepülő, az új keresztény államot feltétel nélkül támogató egyháziakat és világiakat telepítettek ide. Ezzel István hatalmi pozíciói erősödtek Nyitrán és közvetlen környékén. Ezt bizonyítja, hogy Szent István a krónikás hagyomány szerint az ellene merényletet szervező rokonát, Vazult itt tartotta fogságban.10 6 Az Árpád-házi előkelőt nyilvánvalóan ott tartotta őrizet alatt a király, ahol feltétlen érvényesült hatalma és Vazulnak sem volt lehetősége lázadás szervezésére. Nyitra bajor vonatkozásai és Vazul itteni fogva tartása azt sejteti, hogy a település nem István családja előkelő magyar rokonainak ellenőrzése alatt állt, hanem sokkal inkább a király felesége révén Magyarországra költöző idegen származású előkelők befolyása alá került Nyitra. Nyitra Szent István alatt nem lett püspökség. Ennek több oka volt. Richard Marsina szerint mindez azért történt így, mert a 9. század végén megalakított püspökséget Esztergomba helyezték át, így az érsekség a morva püspökség tradícióját folytatta.107 Az elmélettel szemben azonban több ellenérv hozható fel. Semmilyen forrásbázisa sincs annak, hogy Esztergom elődje Nyitra lett volna. Ugyan a rövid ideig fennálló 9. századi morva egyházmegye területe részben azonos all. század elején létrejött esztergomi főegyházmegyével, de ennek a magyar episzkopális egyházszervezet kialakításában keresendő a magyarázata és nem valamifajta kontinuitásban. Az esztergomi és a nyitrai egyházmegyét több mint egy évszázad választja el egymástól és a 10. században nincs semmi nyoma a keresztény egyházszervezet létezésének a Garam és a Vág folyók vidékén. Esztergom nem azért kapott területet a Dunától északra, mert itt hajdan nagyon rövid ideig egy püspökség létezett. Az új érseki főegyházmegye területi kialakításában az játszott szerepet, hogy az érsekség létrejötte előtt már létezett a Gizella és környezete által létrehozott veszprémi püspökség, amely főpapjának joghatósága lefedte a Dunántúl jó részét. így 1001-ben létrejött érsekség a székvárost leszámítva a Duna bal partjára szorult, a Felvidék középső és délnyugati területeire terjedt ki.108 A Richard Marsina képviselte translatio sedis-elmélettel szemben az is felhozható, hogy székhely áthelyezésre ugyan több esetben van példa a középkori egyetemes109 és magyar egyháztörténelemben,11 0 de ezek a székhely áthelyezések 104 Koszta L:. A zobori apátság i. m. 105 Solymosi László: Veszprém korai történetének néhány kérdése. In: Válaszúton. Pogányság - kereszténység. Kelet - Nyugat. Szerk. Kredics László. Veszprém 2000. 134. 106 SRH I. 320. 10 ' Marsina, R.\ O Nitrianskom biskupstve i. m. 27-32. 108 Kristó Gy.: A vármegyék kialakulása i. m. 331-332.; Koszta L.: A keresztény egyházszerve-, zet i. m. 107-109. 109 Múcska, V.: Az első magyarországi püspökségekről i. m. 4-9. 110 Bihar - Várad, Kalocsa - Bács, és Erdélyben a gyulafehérvári központ kialakítása, 1. Györffy Gy.: A „lovagszent" i. m. 547.
