Századok – 2009
TANULMÁNYOK - Koszta László: A nyitrai püspökség létrejötte. (Nyitra egyháztörténete a 9-13. században) II/257
nem jártak az egyházmegye jogállásának megváltozásával. Esztergom Szent Adalbert patrocíniuma is cáfolja ezt az elméletet és egy más — a gnieznói érsekség létrejöttéhez hasonló és III. Ottó nevével jelzett — koncepciót sejthetünk inkább az alapítás mögött.111 A magyar püspökségi központok elhelyezése további magyarázattal szolgál arra, hogy miért nem lett Nyitra püspökségi központ a 11. század elején. Szent István az általa alapított püspökségek székhelyeit nem peremterületeken, hanem az ország középső vidékéhez közel eső részein hozta létre. Ezt mutatja Veszprém, Pécs, Esztergom, Kalocsa és Győr püspöki székhellyé válása. A Kárpát-medence széleső területein, a határvidék közelében all. század első felében nem alakítottak ki egyházmegyei központot.112 Nyitra pedig közel feküdt a határvidékhez. Úgy tűnik, hogy all. század első felében tudatosan nem hoztak létre olyan helyen püspökséget, ahol a kereszténység kontinuitása kimutatható, vagy legalábbis sejthető. így Zalavárott bencés apátságot, Sirmiumban pedig egy bazilita monostort alapítottak, Szombathelyen nem jött létre jelentős egyházi intézmény. Mintha Szent István alatt tudatosan törekedtek arra, hogy az egyházmegyék központjainak kiválasztásánál kerüljék azokat a településeket, ahol korábban, a magyar krisztianizáció előtt valamilyen egyházi központ létezett és a Kárpát-medencén kívüli egyházvezető felügyelete alatt állt.113 Nyitrán és vidékén sem zárható ki a kereszténység bizonyos fokú tovább élése, de ennek mértéke nem érte el azt a szintet, hogy önálló püspökséget szervezzenek a vidékre. Nyitra jelentőségét felismerve, a 11-12. század fordulójától adatolható társaskáptalan kezdeteit többen próbálták Szent Istvánhoz kötni. Hóman Bálint szerint már István prépostságot alapított az Emmerám-templom mellé, amelyet majd Kálmán emelt székeskáptalanná.11 4 Úgy tűnik, hogy Györffy György is hasonló állásponton volt.11 5 Marsina pedig a feltételezett 10. századi nyitrai hercegséggel hozza összefüggésbe a káptalan létrehozását.11 6 Kimondva vagy kimondatlanul a prépostság korai meglétének elképzelése mögött a Szent István nevében 1006-os dátum alatt kiadott oklevélet kell keresnünk. A csak 17. századi másolatban létező oklevél szerint Szent István a nyitrai várba érkezvén kilenc kanonokok talált a Szent Emmeram egyház mellett, akiket gazdagon megadományozott és elrendelte, hogy a zsinatokon a nyitrai káptalan tagjai az esztergomi káptalan után a második helyet foglalják el.117 Az oklevelet azonban már a tudományos igényű középkorkutatás kezdeteitől hamisnak tartották és készítőit a 17. századi nyitrai kanonokok között keresték. A nyitrai papok saját 111 Koszta L.: A keresztény egyházszervezet 108. 112 Uo. 111. 113 A karoling Ortahu azonosítása Veszprémmel nem igazolható, mint ahogy egyre valószínűbb, hogy Pécsnek sem volt Karoling-kori előzménye, 1. Vékony G.: A Karoling Birodalom „délkeleti" határvédelme i. m. 59-60. és 63.; Tóth E.: A Quinque Basilicae - Quinque Ecclesiae helynevek i. m. 102. 114 Hóman B.\ Magyar történet i. m. I. 199. 115 Györffy Gy.: Történeti földrajz i. m. IV 334. 116 Marsina, R.: O Nitrianskom biskupstve i. m. 27-32. 117 Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke I—II. Szerk. Szentpétery Imre, Borsa Iván. Bp. 1923-1987. (a továbbiakban: RA) 4. sz.
