Századok – 2009
TANULMÁNYOK - Koszta László: A nyitrai püspökség létrejötte. (Nyitra egyháztörténete a 9-13. században) II/257
Taksony fejedelemségének idejéből a fontos útvonal regionális központjából, Prágából is van adatunk arra, hogy a magyarországi kereskedők bekapcsolódtak a forgalomba. 965/966-ban Ibrahim ibn Jakub zsidó utazó említ a prágai vásáron megfordult türkök (magyarok) földjéről érkező mohamedán, zsidó és türk (magyar) kereskedőket, aki különböző árukkal és aranypénzzel érkeztek, majd rabszolgákat, ónt és prémeket vásároltak.8 9 A tudósításból világos, hogy a magyar fejedelmi udvarba érkező, vagy Taksony által betelepített kereskedők eljutottak Prágába. Ott jelentős forgalmat is lebonyolíthattak, ha a zsidó utazó fontosnak tartja őket megemlíteni. A magyar nagyfejedelmi udvarba keletről érkező útvonal így a Dunakanyar, a Garam és a Vág folyók mentén tovább haladt Prága irányába. A magyarok kapcsolódását a fontos kereskedelmi útvonalhoz az 1970-es években Przemysl közelében feltárt magyar temető9 0 is bizonyítja. A 10. században Przemyslben egy kisebb magyar kolónia létezett, amely a magyar kereskedelem biztosítása érdekében jött létre.9 1 A kereskedelmi kapcsolatok kihasználását mutatja a 10. század második felében megfigyelhető fegyverváltás, a szablya helyett a kétélű kardok előtérbe kerülése, a szárnyas lándzsák és az új fajta kengyelek megjelenése. A kalandozó hadjáratok alkalmával elszenvedett vereségek nyomán kezdődött meg a fegyverzet korszerűsítése, már Taksony ideje alatt. A korábbi elképzelésekkel szemben, azonban ez a folyamat nem állt meg a Géza uralta területeken, hanem általánosan jelentkezett.9 2 A fegyverleleteket természetesen nehéz pontosan datálni. Bizonyos jelek alapján azonban következtetni lehet a folyamat térbeli jelentkezésére. Amennyiben helyes, hogy a fegyverváltást összefüggésbe hozzuk a katonai vereségekkel, akkor világos, hogy elsősorban a nyugatra kalandozó törzseknél kellett kezdődnie, mivel dél, délkeleti irányban 970-ig, úgy tűnik, általában sikeres hadjáratokat vezettek a Kárpát-medence délkeleti részén letelepedett törzsek. Másrészt ezeket a fegyvereket elsősorban nyugatról lehetett beszerezni, így kézenfekvő, hogy inkább a Kárpát-medence nyugati felén számolhatunk megjelenésükkel és korai elterjedésükkel. Kovács László szerint a kardok beszerzését megkönnyítette a 955-969 közötti békés magyar-bajor viszony, maguk a fegyverek pedig elsősorban Regensburgból, a prágai vásárokról, illetve — normann közvetítéssel — Kijevből érkezhettek.9 3 Természetesen nem szabad Bajorországot kizárni, de figyelembe kell venni, hogy 955 után inkább kölcsönös elzárkózás figyelhető meg a magyar-bajor/német viszonyban. A lech-mezei csata jelentősége csak lassan tudatosult a német területeken. Sokáig még számítottak újbóli magyar támadá-89 Kristó Gyula: A Kárpát-medencében át vezető nemzetközi utak. In: Európa közepe 1000 körül. Szerk. Alfried Wieczorek, Hans-Martin Hinz. Stuttgart 2000. 92. 90 Andrzej Koperski - Michal Parczewski: Das altungarische Reitergrab von Przemysl. Acta Archaeologica Scienciarum Hungáriáé 30. (1978) 213-230. 91 Mesterházy Károly: Régészeti adatok Magyarország 10-11. századi kereskedelméhez. Századok 127. (1993) 452-453.; Kristó Gyula: A magyarok és a lengyelek kapcsolatai a 10-12, században a források tükrében. Történelmi Szemle 42. (2001) 2-3. 92 Kovács László: Szablya-kard fegyverváltás. Archaeologiai Értesítő 117. (1990) 41-46.; Kovács L.: Fegyverek és pénzek i. m. 193-194. 93 Kovács L.: Szablya-kard fegyverváltás i. m. 41^46.
