Századok – 2009
TANULMÁNYOK - Koszta László: A nyitrai püspökség létrejötte. (Nyitra egyháztörténete a 9-13. században) II/257
sokra, évek múltán vált bizonyossá csak, hogy a pusztítások kora lezárult. Ebben a helyzetben pedig nem tűnhetett tanácsosnak, hogy a korábban rettegett ellenség fegyvereinek modernizálásában meghatározó szerepet játszanak. Sokkal inkább tehát a prágai vásár szerepét kell az új fegyverek közvetítésében keresnünk. Maguknak a fegyvereknek az elterjedése is a Morvaország felőli útvonalat sejteti.9 4 Az új típusú fegyverek beszerzése, a nemzetközi kereskedelmi útvonal adta lehetőségek kihasználása komoly szerepet játszott abban, hogy az Árpádok a 10. század második felében megkezdték a közvetlen hatalmuk alatt álló területek kiterjesztését. Elindult az a folyamat, amely 1030 körül, Ajtony vezér Maros-vidéki önállósuló területének elfoglalásával, a Kárpát-medence lakott területei feletti főhatalom megszerzésével zárult le. A Morvaország, majd Prága irányába futó út 955 után gazdasági, politikai, sőt, katonai szempontból is felértékelődött. Bizonyos, hogy ennek köszönhető az útvonal mellett fekvő Nyitra előtérbe kerülése. így a település nem a 10. század elejétől, hanem inkább a század második felétől kapott kiemelt szerepet. Nem szabad tehát Nyitra jelentőségét a 10. század elejére visszavetíteni és ebben a korábbi morva tradíciókat, morva hercegség igazgatási szervezetének bizonyos továbbélését látni vagy a türk államiságból származó hercegség központjává tenni. Nyitra és a környező, tőle délre fekvő területek fontossága Géza hatalomra kerülésével tovább emelkedett, mindez elsősorban abból következik, hogy 972 táján, vagy talán már némileg korábban, az Árpádok székhelye Esztergomba került át. így Géza központja és a Premyslek székhelye, Prága között futó út fontos állomás lett Nyitra. Nem csak Csehország irányában biztosított Nyitra összeköttetést, hanem a Lengyelország felé is.9 5 A 10-11. században a szepességi út még bizonyosan nem létezett, így Krakkó felé és azon túl is Nyitrán át lehetett eljutni vagy esetleg nagy kerülővel a Vereckei-hágón át. Az út politikai jelentőségét mutatja, hogy a 980-as években Szent Adalbert prágai püspök is kapcsolatot talált Gézával, meghatározó benyomást tett fiára, Istvánra. Lengyelország irányában is kimutatható a politikai kapcsolat, mivel Géza egyik leányát Vitéz Boleszláv fejedelemmel házasította össze.9 6 A két szomszédos területtel összeköttetést biztosító útvonalon fekvő település politikai fontossága magától értetődő volt és ez azzal járt, hogy Nyitrán az Árpádok már Taksonytól kezdve jelen voltak, sőt, Géza majd István alatt erősödött az Árpádok befolyása.9 7 94 Mesterházy K.: Régészeti adatok Magyarország 10-11. századi kereskedelméhez i. m. 459. -Bár ennek ellenére a szerző szerint „a fő beszerzési útvonal [...] közvetlenül a nyugati kapuk egyike mentén lehetett ..." (i. h.). 95 Nyitrán vannak olyan régészeti leletek, amelyek morva és lengyel területek felé mutatnak, 1. Mesterházy K.: Régészeti adatok Magyarország 10-11. századi kereskedelméhez i. m. 456. és 466.; Mesterházy K,\ Lengyel-magyar kapcsolatok 10-11. században. Századok 138. (2004) 385-394.; Kristó Gy.: A magyarok és a lengyelek kapcsolatai i. m. 3. 96 Vajay Szabolcs: Géza fejedelem és családja. In: Székesfehérvár évszázadai I. Szerk. Kralovánszky Alán. Székesfehérvár 1967. 85.; Kristó Gy.: A magyarok és a lengyelek kapcsolatai i. m. 5-7.; Mesterházy K.: Lengyel-magyar kapcsolatok 382. 97 Arra a gyakran említett és Györffy Györgytől származó elképzelésre, hogy István még mint trónörökös Gizellával együtt itt élt volna, nincs forrásadat
