Századok – 2009
TANULMÁNYOK - Koszta László: A nyitrai püspökség létrejötte. (Nyitra egyháztörténete a 9-13. században) II/257
nek a terjeszkedésre, amelyet, úgy tűnik, kevésbé érintett a 955-ös vereség.71 A csatában fogságba esett, majd röviddel ezután Regensburgban felakasztott Léi valószínűleg a Felvidék délnyugati részére helyezhető törzs vezetője lehetett. A katonailag meggyengült, és vezérét veszített törzs területére, hasonlóan a Dunántúlon élők esetéhez, 955 után az Árpádok terjesztették ki hatalmukat. A folyamat egyes állomásait pontosan nem ismerjük, de az Árpádok a Vág és a Garam vidékét legkésőbb Géza időszakában, annak is inkább az első éveiben elfoglalhatták.7 2 Az Árpádok fennhatóságát és a Kárpát-medence nyugati részének legalábbis részleges birtokbavételét mutatja, hogy Géza 972 táján székhelyét áthelyezte Esztergomba.7 3 Az új fejedelmi központ kialakítása Nyitra szerepét is megváltoztatta. Valójában a település ettől az időtől kapott nagyobb szerepet a kora Árpád-korban. Mindez jó háromnegyed évszázaddal a honfoglalás után történt. Ez önmagában is kérdésessé teszi, hogy szabad-e a politikai intézményrendszer bárminemű kontinuitásáról beszélni. Amennyiben a morva nyitrai fejedelemség szervezetének meghatározó szerepe lett volna a magyar állam kialakulásában, akkor miért csak nyolc évtizeddel a honfoglalás után került a terület közelébe az Árpádok központja? Nyitra jelentőségét nem a kontinuitásban, vagy egy jó állapotban fennálló hajdani morva erődben kell látnunk. A település 10. századi fontossága elsősorban földrajzi fekvésében keresendő. A kora középkori távolsági kereskedelem egész Európában a fejedelmi központokkal állt szoros kapcsolatban. Itt volt olyan anyagi erő, amely képes volt megfizetni, sőt igényelte is a távolsági kereskedelem árucikkeit, drága fegyvereket, értékes szöveteket, ötvöstárgyakat. Régészeti megfigyelések mindezt a honfoglaló magyarság esetében is igazolják. A 10. század elején, amikor a nagyfejedelmi központ még a Felső-Tisza-vidéken lehetett,7 4 ezen a területen került elő az ismert arab dirhemlelet nagy többsége. Az arab pénzek jelenléte egyértelműen a keleti irányú távolsági kereskedelem szerepét mutatja,7 5 amely az Árpádok fejedelmi központjával hozható kapcsolatba. Az Árpádok, így már igen korán kapcsolatot találtak a távolsági kereskedelemmel, felismerték annakjelentőségét és az abból származó anyagi lehetőségeket. Az utóbbi, a távolsági kereskedelem ellenőrzése és megadóztatása azonban csak a 10. század második felétől kapott nagyobb jelentőséget. A 10. század első felében a sikeres kalando-71 Kristó Gyula: Az augsburgi csata. Bp. 1985. 106-108. 72 Kristó Gyula: A Kárpát-medence és a magyarság régmúltja. Szeged 1993. 104. 73 Az Árpádok szálláshelyeinek változására legújabban 1. Makk Ferenc-. A vezéri törzsek szálláshelyei a 10. században. In: Változatok a történelemre. Tanulmányok Székely György tiszteletére. Szerk. Erdei Gyöngyi, Nagy Balázs. Bp. 2004. 119-128. 74 Révész László: A karosi honfoglalás kori temetők. Miskolc 1996. 193-206. 75 Kovács László: Fegyverek és pénzek. In: Honfoglalás és régészet. Szerk. Kovács László. Bp. 1994. 191-193. - Jóllehet a dirhemleletek, különösen a kincsleletek megléte nem feltétlenül jelzi a kereskedelmi forgalom volumenét. Sőt, a dirhem leletek hiánya az élénk kereskedelmi tevékenység jele is lehet, mert azt mutatja, hogy a pénzt nem tesaurálták, nem vonták ki a forgalomból, hanem vásároltak rajta. így a dirhemleleteknek a Kárpát-medencében 960-tól kimutatható csökkenése nem jelenti azt, hogy az Árpádok új szálláshelyükön nem kapcsolódtak volna be a távolsági kereskedelembe, annak ellenőrzésébe. L. erre Bálint Csanád-. Az európai dirhemforgalom néhány kérdése. Századok 116. (1982) 5-30.
