Századok – 2009
TANULMÁNYOK - Koszta László: A nyitrai püspökség létrejötte. (Nyitra egyháztörténete a 9-13. században) II/257
zások biztosították zsákmányt, amelyből a fegyveres kíséretet fenntarthatták vagy luxuscikkeket vásárolhattak. 955-ben azonban lezárult a nyugati irányú kalandozások lehetősége, így elmaradt a hadjáratokból származó zsákmány is. Mindezt pótolni kellett az Árpádoknak. Különösen azért vált ez nélkülözhetetlenné, mert kihasználva a nyugati törzsek meggyengülését, megkezdték hatalmi területük kiterjesztését a Dunántúl és a Felvidék nyugati részeire. Bármennyire is meggyengültek az augsburgi vereség következtében ezek a törzsek, az Árpádoknak — Taksonynak, majd Gézának — komoly és jól felszerelt haderőre volt szüksége. Jó minőségű fegyvereket kellett beszerezni, amelyek komoly pénzbe kerültek. Ennek finanszírozását, úgy tűnik, már Taksony, majd őt követve Géza is a távolsági kereskedelem ellenőrzéséből kívánta fedezni. Az Árpádok expanziójának így két fontos összetevője van. A fejedelmi család egyrészt felismerte a nyugati törzsek meggyengüléséből adódó lehetőséget, másrészt megtalálták az expanzióhoz nélkülözhetetlen gazdasági erőforrást és modern hadfelszerelés beszerzésének módját. Gyorsan felismerték azt, hogy a megszűnt kalandozásokból elmaradó bevételt hogyan lehet pótolni. Ebben a Felső-Tisza-vidéken szerzett tapasztalataik is szerepet játszottak. így a törzsi szeparatizmuson felülemelkedni kívánó, és az új típusú állam megszervezésének irányába mutató hatalom kialakulásában fontos szerepet kapott a távolsági kereskedelem ellenőrzése. A Közép-, illetve Kelet-Európai régió 10-11. század fordulóján kialakuló új államainak mindegyike kapcsolatot talált a régión áthaladó transzkontinentális kereskedelmi úttal. A fontos útvonal már a 8. század végén létezett, és egy szakasza volt a rejtélyes zsidó „Radanija"-nak.7 6 A kereskedelmi út a 9. században jelentős forgalmat bonyolított lett. Hispánia arabok uralta területéről indult, érintette a dél-francia kikötőket, majd a Rhône mentén haladt Verdunbe, onnan tovább Maizba és Regensburgba. Innen a Kárpát-medencén keresztül a Vereckei-hágón át Kijevbe, tovább a kazár vásárokig, majd Khoresmig és a végállomása Kínában volt. A 10. század elején az útvonal forgalmában komoly változások történtek. A magyar honfoglalás miatt bizonytalanná vált a Kárpátmedencei szakasza és ezért az útvonal északabbra tolódott. A főága kikerülte a magyarok által elfoglalt területeket, és a Regensburg, Prága, Krakkó, Przemysl vonalon haladt Kijev irányába. 76 Ibn Hurdadbih (Khordâdhbeh) arab geográfus (830 k.-912/913) említi először a zsidó Radanija kereskedőket, akik arabul, perzsául, görögül, andalúz, szláv és frank nyelveken tudnak beszélni. A kereskedők négy (két tengeri és két szárazföldi) útvonalat használva jelentős szerepet játszottak a kelet-nyugati kereskedelemben a Hispán-félszigetről kiindulva egészen Kínáig, Indiáig és az Arabfélsziget déli részéig. Az útvonalak közül az egyik Kelet-Európán haladt keresztül. A „Radanija" név etimológiája bizonytalan, talán egy perzsa eredetű szóból származik és jelentése: 'az utazásban jártas'. Felvetődött, hogy a Radanija a zsidó kereskedők céhszerű nemzetközi szervezete lett volna, ez azonban túl korainak tűnik a 9-10. században. Valószínűbb, hogy inkább az egymással informális kapcsolatban álló, sőt bizonyos információs szolgálatot fenntartó, több nyelven beszélő, vallásuk miatt is összetartó, az Európát és Ázsiát átfogó kereskedelemben meghatározó szerepet játszó zsidó kereskedők csoportját, illetve az általuk használt utakat hívták így. Minderre 1. Jürgen Jacobi: Die Râdâniya. Der Islam 47. (1971) 252-264.; Uő: Antwort auf einige Fragen über die Râdâniya. Der Islam 52. (1975) 226-238.; Uő: Bemerkungen zur Etymologie von Râdâniya. Folia Orientalia 17. (1976) 177-188.; Peter Golden: Khazar Studies I. Bp. 1980. 108-111.; Ch. Pellat: Râdhâniyya. In: The Encyclopaedia of Islam VIII. Leiden 1995. 363-367.
