Századok – 2009
TANULMÁNYOK - Koszta László: A nyitrai püspökség létrejötte. (Nyitra egyháztörténete a 9-13. században) II/257
létre. Esztergom lett tehát a morva püspökség örököse, jogutódja.65 Az önálló magyar egyházszervezet megtestesítője így az úgynevezett nagymorva tradíciókra épült. A hercegség, a szlovák kutatás szerint, a 10. század elejétől a 12. század elejéig különállással rendelkezett és az északi területek csak azt követően tagozódtak be a magyar királyságba, hogy Kálmán megszüntette a duktátust.6 6 A hercegség területi kiterjedésében több elképzelés van jelen a szlovák kutatásban. Van olyan nézet is, amely szerint a nyitrai hercegség délen a Dunáig terjedt, keleten jóval túlnyúlt a Garam folyón és egészen a Tiszáig, a Sajó és a Bodrog torkolatáig ért.6 7 Ezzel a mai Szlovákia határai rajzolódnak ki a 9-11. században. A kialakuló magyar állam területének egy részén találkozott a nagymorvák államszervezetével, és az itt talált példa meghatározó jelentőségű lett a magyar állam kialakításában. Dusán Trestík szerint a Premyslek, a Piastok és az Árpádok hasonló felépítésű új közép-európai államainak előképe nem az Ottók birodalma volt. A közös mintát a nagymorva birodalom adta, amely eredendően a 9. századi Karoling Birodalom modelljét vette át. így Magyarország és valójában egész Közép-Európa a nagymorva birodalom utódállamának tekinthető.6 8 A dinasztikus hatalommegosztás keretében létrejött nyitrai hercegség 10. század elejére helyezésére így egy jelentős, a helyi szláv népesség továbbélésén messze túlmutató államszervezeti kontinuitást feltételező koncepció épült. A hercegség 10. századi létét állító koncepciót Kristó Gyula már több évtizede elutasította és a dinasztikus országmegosztás kezdetét I. András uralkodásának első éveire, 1048 körűire tette.6 9 Anonymus tudósítása Nyitra elfoglalásáról, illetve a gestaíró által a 9. század végi Kárpát-medencébe helyezett és a magyarokkal meghódított uralmi területek nem adnak elégséges bizonyítékot a hercegség 10. század eleji létrejöttének feltételezéséhez. Nincs forrásunk Taksony, Géza vagy akár Vajk (István) stb. nyitrai dukátusára, sem arra, hogy István mielőtt átvette volna apjától a főhatalmat, Gizellával együtt Nyitrán élt volna. A 14. századi krónikakompozíció egy korainak tartható fejezete viszont egyértelműen azt állítja, hogy az ország első megosztása I. András alatt történt meg.7 0 Nyitra 10. századi szerepét véleményem szerint nem szabad, és nem is lehet a forrásokkal nem bizonyítható hercegséggel kapcsolatba hozni. Nyitra 10. századi jelentőségét máshol kell keresni. Az augsburgi csatában nagyobb létszámú sereggel a Kárpát-medence nyugati vidékén letelepült törzsek vettek részt, így a vereség következtében katonailag meggyengültek. Mindez lehetőséget biztosított az Árpádok vezette törzs-65 Marsina, R.: O Nitrianskom biskupstve i. m. 27-32. - Marsina elméletét szlovák kutatásban fenntartással fogadták, 1. Vincent Múcska: Az első magyarországi püspökségekről. Fons 12. (2005) 3-9. 66 Marsina, R.: A nyitrai hercegség i. m. 361-362. 67 Steinhübel, J.: Die Kirchenorganisation in Neutra i. m. 72-77. 68 Dusán Trestík: „Eine grosse Stadt der Slawen namens Prag" In: www.sendme.cz/trestik/einegrosse.htm 3. [a letöltés időpontja: 2008. jún. 20.] Eredeti megjelenése: „Veliké mesto Slovanu jménem Praha". In: Premyslovsky stát kolem roku 1000. Ed. Lubos Polansky, Jiri Sláma, Dusán Trestík. Praha 2000. 49-70. 69 Kristó Gyula: A XI. századi hercegség története Magyarországon. Bp. 1974. 70 Hec igitur prima regni huius divisio - SRH I. 345.
