Századok – 2009
TANULMÁNYOK - Koszta László: A nyitrai püspökség létrejötte. (Nyitra egyháztörténete a 9-13. században) II/257
men petrocíniumot viselő templomukat csak jóval később. Az 1111. évi eredeti zobori oklevélben nem szerepel az említett két templom, csak annak későbbi, 13. században interpolált változatában,61 így azok léte nagyon bizonytalan a korai Árpád-korban. Kérdéses így, hogy két Nyitrához közeli Szent Kelemen patrocíniumban, illetve a templomban a morva idők krisztianizációját szabad-e keresnünk. A honfoglalás után magyar fennhatóság alá került Nyitra 10-11. századi történetének rekonstruálásában a hercegség (ducatus) létrejöttének eltérő megítélése miatt nem alakult ki konszenzus a magyar kutatásban. A terület 10-11. századi históriáját a hercegség történetével együtt kell vizsgálni. Györffy Györgynek az 1950-es évek végén kidolgozott koncepciója szerint az Árpád-kori hercegség intézménye a 10. század elején jött létre és maga az dukátus a türk államszervezetben gyökeredzett. A dukátus kialakulása kapcsolatban állt a katonai segédnépekkel és a trónörökléssel. A türköknél a hódolt népek ura rendszerint a trónörökös lett. A türk államszervezetből vett analógiát, annak magyarországi 10. századi átvételét Anonymus 13. század elején készült gestájának egy utalásával támasztotta alá Györffy. Álláspontja szerint Anonymus beszél már egy nyitrai hercegségről6 2 és szerinte a gestában a Nyitrát elfoglaló vezérek között Árpád második fiát, Jelechet lehet látni, aki herceg korában a nyitrai várban székelt. Györffy szerint 955 után Termacsu, majd Géza fejedelem idején Vajk (István herceg), Szent István uralma alatt pedig Géza öccse, Mihály, majd pedig Vazul irányította a hercegséget.6 3 A Szent István alatt időlegesen megszűnt, lényegében már elavult, etnikai bázisát elveszítő hercegséget I. András élesztette fel.6 4 A kontinuitás meghatározó szerepét hangoztató szlovák és cseh kutatók a 9. századi nyitrai fejedelemség továbbélését látják a Györffy György által feltételezett hercegségben. Szerintük Nyitra fontos igazgatási központ maradt, különállással rendelkezett a magyar szállásterületen, majd a magyar államon belül. István még mint fejedelem az ellene fellépő pogány reakcióval szemben elsősorban a nyitrai dukátus keresztény területére támaszkodott. A koncepció azt sugallja, hogy a pogány magyarokkal szemben István legfőbb támasza a keresztény királyság megszervezésében a Nyitra környékén élő keresztény szlávok voltak, így ők a középkori magyar állam létrejöttében is meghatározó szerepetjátszottak. Nyitra és a hercegség kiemelkedő szerepének, különösen keresztény tradícióinak hangoztatásánál azonban hiányzik egy jelentős egyházi intézmény. Nyitra nem lett püspöki székhely a magyar episzkopális egyházszervezet megalapozásának idején all. század első felében, ami pedig— ha Nyitra valóban olyan fontos szerepet játszott volna ezen évtizedek történetében, amint azt feltételezik — joggal lenne elvárható. Az ellentmondást Richard Marsina úgy próbálta feloldani, hogy a 9. század végi nyitrai püspökség utódának tekintette az 1001-ben létrejött esztergomi érsekséget. így véleménye szerint a középkori magyar egyházszervezet központja székhelyáthelyezéssel (translatio sedis) jött 61 capella in Mussenik Sancti Clementis [...] in Ker capella Sancti Clementis - DHA I. 385. 62 Györffy György: Tanulmányok a magyar állam eredetéről. Bp. 1959. 77-95. és 100. 63 Györffy Gy.: Történeti földrajz i. m. IV 436. 64 Györffy Gy.: Tanulmányok a magyar állam eredetéről i. m. 95.
