Századok – 2009
TANULMÁNYOK - Koszta László: A nyitrai püspökség létrejötte. (Nyitra egyháztörténete a 9-13. században) II/257
alatt ők találták meg a szentként tisztelt pápa ereklyéit, amelyet pannóniai missziójukra is magukkal hoztak, majd 869-ben Rómába vittek és II. Adorján pápának adományoztak.5 3 Kérdés, hogy a Metód egykori suffraganeus püspöksége területén évszázadok múltán felbukkanó patrocínium visszavezethető-e a morva térítés idejére, egyáltalán a Szent Kelemen-patrocíniumok alkalmasak-e ilyen tételek bizonyítására. Kétségtelen: Metód és tanítványai körében erős volt Kelemen pápa kultusza, de az nem volt kizárólagos sajátjuk, hanem all. század elejétől bizonyosan az általánosan elterjedt szentek közé tartozott Kelemen is. Az ezredforduló után igazolható Kelemen titulusú templomokat így nem feltétlenül kell a morva térítéshez kapcsolni.54 A középkori Magyarországon tizenkét templom esetében igazolható a Kelemen-titulus és olyan területeken is feltűnnek, ahol bizonyosan nem térítettek Metód és tanítványai. A patrocínium felhasználásával kapcsolatos problémák ellenére a magyar szakirodalomban is többen összefüggést sejtenek a Szent Kelemen-templomok és a pannóniai térítés között. Ilyen az először az 1055-ben a tihanyi alapítólevélben említett balatonlellei Kelemen-templom5 5 létrejöttének megítélése. A templom korai felbukkanása mellett azt is érvül hozzák fel a benne Metód emlékét látók,56 hogy közel volt Mosaburghoz, Kocel székhelyéhez, ahol több alkalommal megfordult Metód. Sőt, a térítő támogatást kapott a Koceltól és tanítványokat nevelt ki a fejedelem kérésére.5 7 Az időbeni és térbeli közelség természetesen megerősíteni látszik a kontinuitás feltételezését, de az elmúlt évtizedekben a honfoglalás előtti Dunántúl történetét tárgyaló szakirodalomban komoly érveket hoztak fel amellett, hogy a frank fennhatóság nem fedte le az egész Dunántúl, hanem annak csak nyugati felére korlátozódott. Nem terjedt ki a Rába-Marcal-Rinya folyók vonalán túlra, az ettől keletre eső területre.5 8 Kérdéses így tehát, hogy a Mosaburgban székelő fejedelem fennhatósága kiterjedt-e egyáltalán a Balaton délkeleti partvidékére és lehetősége volt-e téríteni Metódéknak Balatonlelle vidékén. Természetesen a Nyitrához közeli két Szent Kelemen titulusú templomot is kapcsolatba hozták a Metód-féle térítéssel.5 9 A két templom térben közel esik a morva térítés egyik központjának számító Nyitrához, de koraiságuk már megkérdőjelezhető. Mindkét települést említik ugyan 1113-ban,6 0 de a Szent Kele-53 Franz Grivec: Konstantin und Method. Wiesbaden 1960. 54 Kniezsa /.: A szláv apostolok és a tótok i. m. 192-193.; Eggers, M.: Das Erzbistum des Metod i. m. 105. 55 DHA I. 150. 56 Kniezsa I.: A szláv apostolok és a tótok i. m.; Gabriella Schubert: Metods Werk in Pannonién und die Magyaren nach der Landnahme. In: Symposium Methodianum. Hg. Klaus Trost, Ekkehard Volke. Neuried 1988. 302.; H. Tóth Imre: Cirill-Konstantin és Metód élete, működése i. m. 118. 57 Grivec, F.: Konstantin und Method i. m. 68-69.; Schubert, G.: Metods Werk in Pannonién i. m. 296.; H. Tóth /.: Cirill-Konstantin és Metód élete, működése i. m. 58 Vékony Gábor: A Karoling Birodalom „délkeleti" határvédelme kérdéséhez. In: Komárom megyei Múzeumok Közleményei II. Tata 1986. 52-64.; Tóth Endre: A Quinque Basilicae^Quinque Ecclesiae helynevek lokalozálásához és értelmezéséhez. In: Janus Pannonius Múzeum Evkönyve 1991. 102. 59 Györffy Gy.: Történeti földrajz i. m. IV 329. 60 1113: in villa Mussenic [,..]in villa Ker - DHA I. 393. és 395., vö. Györffy Gy.: Történeti földrajz i. m. IV 404-405. és 423^424.
