Századok – 2009
TANULMÁNYOK - Koszta László: A nyitrai püspökség létrejötte. (Nyitra egyháztörténete a 9-13. században) II/257
vetlenül a magyar honfoglalás után még kísérlet történt a Kárpát-medence északnyugati régiójában az egyházszervezet átmentésére, így a honfoglaló magyarok is valamilyen formában esetleg értesülhettek a nyitrai püspökség újjászervezésének kísérletéről. Theotmár-levél latinságának és Piligrim hamisításának viszonyán túl, komolyan fontolóra kell venni, hogy a magyar honfoglalás után néhány évvel, noha a Kárpát-medence egésze még 900-ra sem került magyar fennhatóság alá, reális esélyt láthatott-e IX. János pápa a morva egyházszervezet megújítására? Rómában is érzékelniük kellett a Közép-Duna-medence átalakuló hatalmi viszonyait, különösen a magyarok 899-900. évi itáliai kalandozó hadjárata4 5 hívhatta fel erre a figyelmet. Kérdésesnek tartom, noha teljesen nem is kizárható, hogy ebbe a helyzetben a Pápaság támogatta-e a morva fejedelem kezdeményezését és három főpapot, János érseket, Benedek és Dániel püspököket legátusként is a veszélyes területre küld. A Theotmár-levél kétségtelenül Passau jogainak védelmét hangsúlyozza, de egyben arra is felhívja a figyelmet, hogy a pápaság igényt formált a morva egyházszervezetre. Súlyos ellentmondást látok abban, hogy a 970-es években, amikor Passau a morva és a magyar területek bekapcsolásával önálló érseki tartományt kíván kialakítani, vajon érdekében állhatott-e Piligrimnek a pápai igényeknek is helyet adni egy hamisítványában. Semmi esetre sem! Ez pedig a levél hitelét erősítheti. Bárhogyan is alakul a levél hitelességének megítélése az elkövetkezendőkben, azzal, hogy a honfoglaló magyarok a 10. század elején kiterjesztik a Dunántúlra és a Kárpát-medence északnyugati vidékére is a fennhatóságuk,4 6 végérvényesen megszűnt a morva egyházszervezet és ezzel együtt a nyitrai püspökség reorganizálásának lehetősége. Nyitra a honfoglalás után A 10. század elején Nyitra és környéke magyar fennhatóság alá került. A szlovák történészek közül többen kétségbe vonják azt, hogy a terület már a 10. század elejétől folyamatosan magyar uralom alatt állt volna.4 7 A honfoglalás valahol az Ostmark II. Mojmir hatalma alatt álló területén volt (Ján Steinhiibel. Kirchliche Organisation in Großmären zur Zeit Mojmirs II. In: Early Christianity in Central and East Europa. Ed. Przemyslaw Urbanczyk. Warsaw 1997. 88-89.). A lokalizálási kísérletet nem tartom meggyőzőnek, noha az elfogadható, hogy, ha ténylegesen volt pápai kezdeményezés az érsekség reorganizálására, akkor az egyik szóba jöhető egyházi központ Nyitra lehetett. 45 Gombos F. A.\ A honfoglaló magyarok itáliai kalandozása i. m. 504-519.; Kristó Gyula: Levedi törzsszövetségétől Szent István államáig. Bp. 1980. 209-212. 46 A magyarok 902-ben végleg kiszoríthatták a morvákat a Vág völgyéből és ezzel Nyitra környékéről is. A 907. évi pozsonyi csata pedig megerősítette a magyar jelenlétet a Kárpát-medence nyugati régióiban, vö. MEH. 15. - Kristó a morvák kiszorítását, a Duna-Garam vonalától nyugatra eső terület elfoglalását 900-ra teszi, 1. Kristó Gy.: Levedi i. m. 216. vö. még Senga Toru: Morávia bukása és a honfoglaló magyarok. Századok 117. (1983) 340-341. 47 Marsina szerint 955 után Nyitra környékét a cseh fejedelem foglalta el és Gézának a 970-es években sikerült visszaszereznie, majd 1002-ben Vitéz Boleszláv terjesztette ki hatalmát, végül Szent István 1016/1017-ben állította vissza a magyar uralmat (Marsina, R.: Nitrianske biskupstvo i. m. és Marsina, R.: A nyitrai hercegség i. m. 361.). Steinhübel Anonymus Gallus alapján úgy gondolja, hogy Nyitra vidéke 1001 és 1029 között lengyel fennhatóság alatt állt {Steinhiibel, J:. Die Kirchenorgani-
