Századok – 2009
TANULMÁNYOK - Miskolczy Ambrus: A szabadkőművességtől a nyilvánosságig. Kazinczy Ferenc és eszmetársai a magyar magántársasági demokratikus kultúra hőskorában I/3
keltezte, hogy a Jóreménység-fokán, holott ekkor már fent eldöntötték, hogy a fordulat elmarad. A Kazinczy-Berzeviczy vita viszont nem maradt el. A vita 1809-ben indult, amikor Kazinczyhoz eljutott Berzeviczy 1806-os könyve a parasztság helyzetéről, és levélben jelezte a szerzőnek fenntartásait. Aztán álláspontját recenzióba foglalta, de a korabeli lipcsei és bécsi sajtó nem közölte. 1817-ben Hormayr hívta fel Kazinczyt „Archivjának elősegéllésére," aki óvatosságból — mivel titkosrendőrségi ügynöknek tekintette a szerkesztőt — elhárította az együttműködést,4 7 de egyetértett régi írásának a közlésével, amelyet Rumy Károly György az ő tudta nélkül küldött be az Archivnak. így Kazinczy eleinte tudta ellenére sodródott be a nyílt vitába. Rumy Károly György egyszerűen átírta a korábbi recenziót, és névtelenül közzé tette a Hormayr-féle Archívban, számára ugyanis a tét a véleményszabadság is lehetett, amit Berzeviczy nem méltányolt, mert Hormayrnak panaszkodott rá, hogy míg korábban segítette őt, most „hadviselő hatalomként lép fel ellenem".48 (Egyébként Rumy már korábban is sokallta Berzeviczy poszt-jozefinista József-kultuszát, és amikor Göttingában közzé tette barátja értekezését, akkor olyan jegyzettel látta el, amely szerint a császár „oktalan és zsarnoki intézkedéseivel" fellázította államait.4 9 Berzeviczy 1816-os vitaindító cikkében tíz évvel korábban megjelent könyvének tanulságait foglalta össze, de immár a puccshelyzethez igazodva. Látszólag mérlegelt, mert szerinte „két fő eszköz van a parasztok sorsának javítására, éspedig az országgyűlésen törvény és a paraszti rendnek megfelelő alkotmány, ami Magyarországon bajosan kivitelezhető, marad tehát a második eszköz, a királyi hatalom," rendeletek útján való szabályozás. Konkrétan a következő intézkedések: az úriszék azonnali eltörlése, és királyi bírák kinevezése, ezek a paraszti képviselőkkel nemcsak a megyegyűléseken rendelkeznek szavazati joggal, hanem az országgyűléseken is. A paraszt legyen hivatalképes és tulajdonos. Közszolgáltatásaikat csökkenteni kell, igazságos újoncozási rendszert kell bevezetni, továbbá új büntetőtörvénykezést, és átalakítani a büntetési gyakorlatot. A nemesség saját helyzetét igazoló hódításelmélet történetileg hamis. „A jelenlegi birtokberendezkedés sem akadály, hogy a paraszt helyzetét biztosítsák, javítsák, a mostani berendezkedés megdöntése nélkül, a jómódú, tisztes paraszt jobban fog dolgozni és fizetni." Ha megszűnnek az uralmi visszaélések, „önkéntes szorgalom" érvényesül. Werbőczy „sajnos káros szerepet játszott", a törvények szellemére jellemző, ahogy Dózsával bántak, megégették, társait arra kényszeríttették, hogy húsából egyenek. Ha pedig most a magyar nemesség nem segíti fel ezt „az elnyomott emberiséget", akkor a király élhet „alkotmányos jogával a nemes és üdvös célnak az érdekében".5 0 Ami a humanitárius célt illeti, Kazinczy csak egyetérthetett Berzeviczyvel. 1806-os könyvéről így nyilatkozott: „A cél szent és idvességes. Minél könnyebb a 47 KFL XV 33. 48 OSZKK, Levelestár, Berzeviczy Gergely ismeretlennek, 1817. febr. 14. tisztázat. 49 [Berzeviczy Gergely:] Ueber den ungarischen Reichstag vom Jahre 1802. Magazin für Geschichte, Statistik und Staatsrecht der Österreichischen Monarchie, I. Göttingen, 1806. 116. 50 Gregor von Berzeviczy: Über den Zustand der Bauern in Ungarn. Archiv für Geographie, Historie, Staats- und Kriegskunst, 1816. aug. 16-19. 99-100. sz. 406-409.; uo., aug. 23. 101-102. sz. 414-416.
