Századok – 2009
KÖZLEMÉNYEK - Rehák Géza: Magyarország idegenforgalmi politikája 1956-1965. (Különös tekintettel a szállodafejlesztésekre) I/201
ni. Ismerni kell a feladatokat, s meg kell találni azok megoldására azt a szervezeti formát, amely a munka szakszerű elvégzését legjobban biztosítja."56 „Luxustípus" helyett Jól bevált és a közeli évekre szolgáló idényjellegű szállodák"5 6 1962-ben a korábbi események ismeretében némiképp váratlanul és látszólag komolyabb előzmények nélkül, látványos elmozdulás történt a turizmus több kérdésében. Az év első felében igen fontos a szektor egészét alapvetően befolyásoló elhatározások születtek és kerültek a központi pártszervek elé. Az 1960-ban elrendelt intézkedések utóvizsgálata kapcsán előremutatónak értékelték a szűk szállodakapacitás tőkés kihasználásának fokozása érdekében tett erőfeszítéseket.5 7 Ugyanakkor kénytelenek voltak megállapítani, hogy a pozitív részeredmények ellenére az 1960-ban felderített, a szektor egészét érintő fejlesztési és szervezési hiányosságok továbbra is fennállnak. Mégis, ami az idegenforgalmi politika célkitűzéseit illeti az egy évvel korábbiakhoz képest komoly előrelépésnek tűnt, hogy ha nem is a Politikai Bizottság, de az Minisztertanács vonatkozó állásfoglalására immáron lehetett hivatkozni, amikor a további beruházásokat meghatározó koncepció fontosságáról szóltak.5 8 E szerint az idegenforgalmi tevékenységnek elsősorban a közép-és munkásrétegek felé kell irányulnia, tehát a jövőbeni szállodai fejlesztéseket ennek figyelembe vételével kell megvalósítani. Az új elképzelés szerint a tervidőszak folyamán egyszerűbb kivitelű, a népgazdaságot kevésbé megterhelő, mindenekelőtt idényjellegű szállodákat építenek. A hagyományos szállodaépítést pedig csak meglévő szállodák bővítésénél (Szabadság, Astoria) alkalmazzák.5 9 Az elgondolások helyességét azzal is alátámasztották, hogy a téli foglaltság egyelőre nem biztosított, a külföldi idegenforgalom pedig amúgy is a nyári szezonra koncentrálódik.6 0 A homályos eredetű, de a korábbi évek bizonytalanságához képest legalább már alakulófélben lévő turizmusfejlesztési koncepciót a pártközpont részéről is helyeselték. Egyetértettek azzal is, hogy 55 Dr. Markos B. - Dr. Kolacsek A.: Idegenforgalom i. m. 202. 56 Lásd- MOL-M-KS 288. f. 23/1962/7. ő. e. Államgazdasági Osztály. Belkereskedelmi Minisztérium: Az idegenforgalom és a szállodafejlesztés egyes kérdései. 1962. június 26. 57 Ennek köszönhetően a bel- és külföldi vendégforgalom nagyobb hányada esett az elő- és utóidényre 1961-ben, mint 1960-ban, azaz az idényszéthúzásra tett intézkedések máris mutattak fel eredményeket. A Balaton vendégforgalmának harminc százaléka májusra és szeptemberre esett 1961-ben, az előző évi huszonöt százalékkal szemben. MOL-M-KS 288. f. 23/1962/35. ő. e. Államgazdasági Osztály. KNEB: Összefoglaló jelentés a KNEB részére az idegenforgalom utóvizsgálatáról. 1962. január 19. 58 „A fejlesztés irányának helyes megszabása e tekintetben alapvető kérdés, mert egyben az idegenforgalom irányának fejlesztési lehetőségeit is meghatározza. Az MT állásfoglalását, mely szerint elsősorban a közép- és munkásrétegek felé kell irányulnia idegenforgalmi tevékenységünknek, csupán az ilyen igényeket kielégítő, megfelelő színvonalú szállodák fejlesztése révén lehet valóra váltani." Uo. 59 Uo. 60 Főként a balatoni motelek kiemelkedő szezonális eredményeire hivatkozva állapították meg, hogy „nem luxustípus, vagy téli-nyári szállodák építését kell a továbbiakban szorgalmazni, hanem a jól bevált és a közeli évekre szolgáló idényjellegű szállodákat kell az ötéves terv keretében megépíteni." MOL-M-KS 288. f. 23/ 1962/7. ő. e. Államgazdasági Osztály. Belkereskedelmi Minisztérium: Az idegenforgalom és a szállodafejlesztés egyes kérdései. 1962. június 26.
