Századok – 2009
KÖZLEMÉNYEK - Rehák Géza: Magyarország idegenforgalmi politikája 1956-1965. (Különös tekintettel a szállodafejlesztésekre) I/201
lották, egyrészt a belföldi és szocialista vendégek hátrányára, másrészt a forgalom széthúzásával.4 6 Új szállodai kapacitás építésénél pedig óvatos előrehaladást tartottak kívánatosnak. Az ötéves terv vonatkozásában mindössze egyetlen 700 szobás, nyugati idegenforgalomra alkalmas, nem luxus kivitelű budapesti szálloda megépítését indítványozták.4 7 Annak ellenére tehát, hogy a színvonal a zsúfoltság következtében amúgy is kívánnivalókat hagyott maga után, a minőség rovására javasoltak további kompromisszumokat. A Pénzügyminisztérium végül arra az álláspontra helyezkedett, hogy bár a népgazdaság nem rendelkezik a következő ötéves terv időszakában a komolyabb szállodafejlesztésekre megfelelő forrásokkal,4 8 kedvező világpiaci feltételek mellett, tőkés hitelből, amennyiben a beruházás megvalósítása a tőkés fizetési mérleget nem terheli, megfontolható 2000 szállodai férőhely létrehozása.4 9 Ezzel egy időben az Allamgazdasági Osztály közreműködésével, a Pénzügyminisztérium anyagát is figyelembe vevő, de egészen más szemléletű előterjesztés készült a Politikai Bizottság számára. Ebben nem esetleg lehetségesnek, hanem feltétlen szükségesnek ítélték, hogy három éven belül hazai és külföldi erőből Budapesten 2000 nemzetközi színvonalú szállodai, a Balaton mellett pedig 2000 motel férőhelyet hozzanak létre. Igaz valószínűleg a pénzügyi tárca lehangoló adatait figyelembe véve ezt mindenekelőtt politikai okokból minősítették szükségesnek.5 0 Emellett ismét megállapították, hogy az Országos Idegenforgalmi Tanács az adott szervezeti és hatásköri keretek között sem elvi irányításra, sem arra nem alkalmas, hogy a távlati fejlesztési tervek megvalósulásáról az egyes minisztériumokkal közösen gondoskodjon.5 1 A Központi Bizottság Ipari és Közlekedési Osztálya pedig alig egy hónap múlva 1960 októberében arra hívta fel a figyelmet, hogy az Országos Tervhivatal a második ötéves tervre a szállodaépítés hitelösszegét még mindig nem tudta biztosítani. Továbbá a Belkereskedelmi Minisztérium megfelelő elhatározás hiányában a következő tervciklusra néhány meglévő szálloda bővítése és a Royal szálló újjáépítése mellett, mindössze egyetlen 740 férőhelyes külföldiek 46 Úgy vélték, hogy — a nemzetközi forgalomra is alkalmas — 2000 egész évben, 1600 csak nyári idényben üzemeltethető szállodai férőhely kihasználtsága az optimálisnak csak kétharmada. Ráadásul számításaik szerint a nyugati forgalom a kapacitásnak mindössze húsz százalékát kötötte le. Uo. 47 Építési anyag és építőkapacitásunk jelenlegi helyzetében más, az idegenforgalomnál esetleg kedvezőbb beruházások sem kerülhetnek az ötéves terv során kielégítésre, szólt az indoklás. Uo. 48 A lehetőségeket egyébként is meghaladó tervcélokról lásd: Pető I. - Szakács S.: A hazai gazdaság négy évtizede... i. m. 400-402. 49 Azaz ha az igénybe vett hitel a többlet idegenforgalmi bevételekből körülbelül öt év alatt visszafizethető. MOL-M-KS 288. f. 25/1960/5. ő. e. Ipari és Közlekedési Osztály: A Pénzügyminisztérium Kollégiumán tárgyalt idegenforgalmunk helyzete című anyagról szóló tájékoztató. 1960. szeptember 21. 50 „Politikailag és gazdasági szempontból előnyös és szükséges az idegenforgalom nagyobb arányú fejlesztése." Erre utaltak azok a tőkés kezdeményezések is, melyek 1800 ággyal rendelkező szálloda megépítésére és annak hatvan százalékos megtöltésére vállalkoztak volna. MOL-M-KS 288. f. 23/1960/15. ő. e. Államgazdasági Osztály: Jelentés a Politikai Bizottság részére az idegenforgalom alakulásáról. 1960. szeptember 19. 51 Uo.
