Századok – 2009
KÖZLEMÉNYEK - Rehák Géza: Magyarország idegenforgalmi politikája 1956-1965. (Különös tekintettel a szállodafejlesztésekre) I/201
pontjáig semmiféle intézkedést nem tettek.37 Ennek fő okaként azt állapították meg, hogy az idegenforgalomért elvileg felelős Országos Idegenforgalmi Tanács (OIT) állami szervként szinte semmilyen befolyással nem rendelkezett a fejlesztések vonatkozásában.38 A KNEB tehát az illetékes pártszervekkel egyetértésben felhívta a Minisztertanácsot annak kimondására, hogy a továbbiakban a fejlesztés mindenkor a vonatkozó igények felmérése alapján, azokkal összhangban és a lehető leggazdaságosabb módon valósuljanak meg. Ennek megfelelően a kormány 3117/1960. számú határozatával többek között utasította az OIT-ot, hogy dolgozza ki az idegenforgalom fejlesztésének távlati tervét. Továbbá az Országos Tervhivatal (OT) elnökével együttműködésben végezze el az ágazat gazdaságosságának elbírálására alkalmas számításokat. Ennek során mérjék fel a turizmus eltérő színvonalú fejlesztésének reális lehetőségeit. Az érintett miniszterek pedig a fentieket figyelembe véve vizsgálják meg a beruházások érdekében szükséges teendőket.3 9 Ezzel egy időben a pártközpont Ipari és Közlekedési Osztálya is továbbította a nyugati idegenforgalom fejlesztése kapcsán felmerülő problémákat és igényeket a Politikai Bizottság felé. „Ha országunk idegenforgalmi felkészültségét vizsgáljuk, tárgyilagosan meg kell állapítani, hogy nemcsak a kapitalista, de a szocialista országok mögött is el vagyunk maradva. Különösen vonatkozik ez szállodahálózatunkra, amelyek egységei egy-két kivételtől eltekintve korszerűtlenek és számuk igen kevés."4 0 Ahhoz tehát, hogy az ország kamatoztatni tudja a növekvő turizmussal megnyíló lehetőségeket a nagyobb arányú fejlesztéseket nélkülözhetetlennek ítélték. Elégtelennek tartották, hogy a második ötéves terv során a kapacitás mindössze 1250 férőhellyel bővüljön, annak ellenére, hogy a korábbi javaslatokhoz viszonyítva ez volt a legmagasabb tervszám.4 1 Indokoltnak vélték, hogy egy komplex turizmusfejlesztési program keretében Budapesten biztosítsák 1000 első osztályú, a Balaton mellett pedig továb-37 MOL-M-KS 288. f. 25/1963/14. ő. e. Ipari és Közlekedési Osztály KNEB: Előterjesztés a Minisztertanács részére az idegenforgalom vizsgálatáról. 1960. április 21, ill.: MOL-M-KS 288. f. 23/1960/ 33. ő. e. Allamgazdasági Osztály. KNEB: Előterjesztés a Minisztertanács részére az idegenforgalom vizsgálatáról. 1960. április 8. 38 Az OIT jogállása nem volt összhangban a rábízott feladatokkal. Hatáskörök hiányában nem tudta biztosítani, hogy az idegenforgalom távlati fejlesztési feladatai az érintett főhatóságok terveibe megfelelő anyagi fedezet mellett, kötelező erővel beépüljenek. Ennek kapcsán már ekkor felmerült, hogy a szervet tervhatósággá kellene tenni. Lásd: MOL-M-KS 288. f. 23/1960/ 33. ő. e. Allamgazdasági Osztály. KNEB: Előterjesztés a Minisztertanács részére az idegenforgalom vizsgálatáról. 1960. április 8. 39 MOL-M-KS 288. f. 25/1963/14. ő. e. Ipari és Közlekedési Osztály. KNEB: Előterjesztés a Minisztertanács részére az idegenforgalom vizsgálatáról. 1960. április 21. 40 Nálunk minden 1000 belföldi lakosra átlagosan egy szállodai férőhely jutott, amivel európai viszonylatban utolsók voltunk. MOL-M-KS 288. f. 25/1960/ 5. ő. e. Ipari és Közlekedési Osztály: Előterjesztés a Politikai Bizottsághoz: Magyarország nyugati idegenforgalmának fejlesztése. 1960. június 15. 41 Ez egyetlen új szálloda felépítését és az Astoria, Szabadság Szállók bővítését jelentette volna. Azonban Budapesten 1965-ig a háború előtti szobaszám felét még így sem érték volna el, a Balaton vonatkozásában pedig az 1959-ben felállított moteleken kívül lényegében nem állt rendelkezésre nyugati vendég fogadására alkalmas szálláshely. MOL-M-KS 288. f. 25/1960/ 5. ő. e. Ipari és Közlekedési Osztály: Előterjesztés a Politikai Bizottsághoz: Magyarország nyugati idegenforgalmának fejlesztése. 1960. június 15, illetve Uo.
