Századok – 2009
KÖZLEMÉNYEK - Maruzsa Zoltán: A Rapacki-terv osztrák és magyar diplomáciai források alapján I/161
Külön kérdés ugyanakkor, hogy a lengyel külügyminisztérium egyeztette-e előre a szovjetekkel Rapacki konkrét kezdeményezését. Úgy vélem, hogy egyeztetésre biztosan sor került, ugyanakkor nem egyértelmű, hogy például a nyilvánosságra hozatal időpontját egyeztették-e. Ha egyeztetett időpontról lett volna szó, akkor azt Moszkva valószínűleg nem két nappal a szputnyik október 4-i fellövése elé időzítette volna, és fordítva, lengyel részről is találhattak volna jobb időpontot, hiszen így a nemzetközi figyelem középpontjába a szovjet műhold került. Alighanem ezzel is magyarázható, hogy a Szovjetunió csak decemberben foglalt hivatalosan állást a Rapacki-terv mellett, hiszen hiteltelen lett volna bármilyen a leszereléssel kapcsolatos szovjet nyilatkozat, miközben Moszkva október folyamán urbi et orbi hangsúlyozta technikai fölényét a rakétatechnika és az űrkutatás területén, kiváltva ezzel a nyugati világban a szputnyik-sokkot.36 Az 1917-es szovjet hatalomátvétel 40. évfordulójának előestéjén nyilván sokkal hatásosabb volt a kommunizmus világméretű győzelméről beszélni, mint a leszerelésről. Egyeztetett lengyel-szovjet álláspont esetén az is valószínű, hogy Gromiko az ENSZ Közgyűlése előtt szeptember 21-én tartott beszédében nem csupán a hagyományos haderők csökkentésének szükségességéről beszélt volna.3 7 Az időpontot tehát valószínűleg Varsó döntötte el, az október elejére eső dátum oka pedig alighanem Adenauer győzelme volt az 1957 szeptemberében tartott választásokon, mely Varsóban komoly aggodalmat okozott, hiszen a kancellár már a kampányban a keleti politika aktivizálódását ígérte,38 ami Varsó számára nem sok jót jelenthetett.3 9 Ezek után vizsgáljuk meg, hogy a javaslat megvalósulása esetén milyen előnyökkel járt volna Varsó számára: - atomfegyverek nélkül jelentősen csökkent az NSZK katonai fenyegetésének nagyságrendje, ami segített volna normalizálni Bonn és Varsó, valamint Bonn és Prága viszonyát, aminek fontos eleme lett volna az Odera-Neisse határ elismerése, - az NSZK atomfegyver-mentesítésével csökkent volna a feszültség a német kérdésben, mely segítette volna a megegyezést és — a lengyel érdekeknek megfelelően — a két német állam közötti viszony normalizálódását, - amennyiben csökkent vagy megszűnt volna a szuperhatalmak szembenállása a német kérdésben, úgy nem lett volna szükség az NDK szovjet megszállására, azaz Lengyelországból is kivonhatóak lettek volna a szovjet csapatok.4 0 36 Fischer Ferenc: A megosztott világ. i. m. 176. 37 AdR 01 POL-II UN/463. 1957/547974. A hivatkozott forrás Gromiko beszédét tartalmazza német fordításban. 38 AdR 01 POL-II BRD/424. 1957/225513. Rotter bonni osztrák nagykövet 1957. október 8-án kelt minősítés nélküli jelentésében részletesen foglalkozott az NSZK keleti politikájának várható aktivizálódásával, melynek fontos eleme lett volna a nem hivatalos diplomáciai kapcsolatok felvétele például Varsóval, mindazonáltal az Odera-Neisse határ és az NDK elismerése nélkül, ami Varsó számára nyilvánvalóan elfogadhatatlan volt. 39 AdR 01 POL-II BRD/424. 1957/216309. Rotter bonni osztrák nagykövet 1957. szeptember 18-án kelt minősítés nélküli jelentése részletesen elemezte a választások eredményét és következményeit. 40 AdR 01 POL-II Polen/513. 1958/546362. Bécs 1958. március 7-i keltezéssel fel nem tüntetett bizalmas forrásra hivatkozva úgy tájékoztatta moszkvai nagykövetségét és varsói követségét, hogy a
