Századok – 2009

KÖZLEMÉNYEK - Maruzsa Zoltán: A Rapacki-terv osztrák és magyar diplomáciai források alapján I/161

- a terv megakadályozhatta, hogy az NSZK esetleges atomfegyverkezését követően Moszkva további szovjet csapatokat — esetlegesen atomfegyve­reket — telepítsen Lengyelország vagy az NDK területére,4 1 ami fokozta volna a Kreml befolyását ezen országokra. A terv — megvalósulásának sikerétől függetlenül — rövid távon is kedvező le­hetőségeket biztosíthatott Varsó számára,4 2 így például segítette: - Lengyelország önálló arculatának kialakítását, a világban róla kiala­kult kedvező kép megjelenítését, - a kapcsolatok építését az el nem kötelezettek mozgalma és a semleges államok felé, - a kapcsolatok fejlesztését a leszerelést támogató nyugati szociáldemok­rata párok felé. Annak ténye, hogy a Rapacki-tervet csak röviddel annak első meghirdetése előtt ismerte meg a Kreml, még nem jelenti azt, hogy az elképzelés ne illeszkedett volna a Szovjetunió 1957 végétől közzétett javaslatainak sorába. Moszkva célja ugyanis az átmeneti technikai fölény birtokában a további atomkísérletek betiltá­sát, valamint az atomfegyverek bevetéséről való kölcsönös lemondást szorgalmaz­ta. Ennek érdekében a Kreml egy nemzetközi csücskonferencia összehívását eről­tette, melyen az általános leszerelésről szeretett volna tárgyalni elsősorban az Egyesült Államokkal. A leszerelést a Szovjetunió által támogatott nemzetközi bé­kemozgalom is támogatta.4 3 Bulganyin szovjet miniszterelnök éppen ezért a szput­nyik fellövése utáni nyugati sokk első hullámának lecsengése után 1957. december 10-én közzétett jegyzékében sorakozott fel Rapacki elképzelése mögé, melyet meg­erősített Bulganyin 1958. február 2-án írt levele az amerikai elnökhöz: ebben is­mételten egy csúcstalálkozó összehívását szorgalmazta, melynek egyik napirendi pontjául az atomfegyvermentes övezet létrehozását javasolta.4 4 A Rapacki-terv második kiadása Abban, hogy a lengyel javaslat a Rapacki-beszédet követő két hónapban közismertté vált, nagy szerepe volt a nyugati sajtónak. A beszédet követő hóna-Rapacki-terv célja a német kérdés megoldása és a szovjet megszállók kivonulásának kikényszerítése Lengyelországból, ezért Varsó direkt örül a sok elutasító nyugati válasznak, mert ez segíthet elaltat­ni Moszkva figyelmét; a háttérben azonban nagyon számítanak arra, hogy a nyugati hatalmak mégiscsak elfogadják a javaslatot. 41 Mastny, Vojtech: Learning from the enemy: NATO as a Model for the Warsaw Pact. In: Zürcher Beiträge zur Sicherheitspolitik und Konfliktforschung Nr. 58. Szerk: Kurt R. Spillmann and Andreas Wenger. Forschungsstelle für Sicherheitspolitik und Konfliktanalyse der ETH Zürich. 2001. 51. 42 Royen, Christoph: Außenpolitik. In: Länderbericht Polen. Schriftenreihe Studien zur Ge­schichte und Politik, Band 296. Bundeszentrale für politische Bildung, Bonn, 1991. 221. 43 MOL XIX-J-l-j-Lengyelország-98t-002288/1958 A Külügyminisztérium II. Politikai Osztályá­nak a Rapacki tervet elemző feljegyzését Németh Gyula követségi titkár jegyezte, aki a lengyel javas­lat érdemeként kiemelte, hogy az 1. sikeresen összezavarta a nyugati kormányköröket a NATO kö­vetkező párizsi ülésszaka előtt, 2. konkrét célkitűzést adott a nemzetközi békemozgalomnak, 3. alap­ja lehet nemzetközi tárgyalásoknak, ugyanakkor kiemelte, hogy veszélyes a lengyel társadalomra nézve, mert elősegítheti a „Nyugat-imádat" további növekedését. 44 AdR 01 POL-II Polen/513. 1958/546268. Liedermann varsói osztrák ügyvivő 1958. február 21-én kelt minősítés nélküli jelentésében részletesen beszámolt a szovjetek Rapacki-terwel kapcso­latos feltételezett tevékenységéről.

Next

/
Thumbnails
Contents