Századok – 2009
KÖZLEMÉNYEK - Újvári Hedvig: Testi (sz)épség. Az „izomzsidó" fogalma Max Nordaunál a fin de siecle kontextusában I/143
egyensúlyozni az eltúlzott intellektuális tevékenységet. A testi erőn túl a külső megjelenés, a test esztétikája sem volt elhanyagolható, mivel a korszakban a 'germán típust' idealizálták, és ehhez kívántak felzárkózni a zsidók is egy edzett, jól formált test révén.6 8 A hagyományos zsidó kultúrában a tanulásnak nagy jelentőséget tulajdonítottak; ez azonban a modern tudományok közvetítése helyett a vallási tanokban való elmélyülést jelentette. A héder nem volt alkalmas az európai kultúra közvetítésére, valamint higiéniai és pedagógiai szempontokból sem felelt meg a nyugat-európai elvárásoknak. Max Mandelstamm, a Kovnoból (Litvánia) származó szemészorvos a 4. cionista kongresszuson egy felkavaró beszédet tartott a keleti zsidóság rossz fizikai és szellemi állapotáról. Az okokat az iskoláztatásban, a héderben látta, ahol a napi akár 12 órás tanulás a testi és a szellemi egészség rovására ment. A hédert egy büdös teremnek nevezte, ahol elégtelen volt a szellőzés, gyenge a világítás, hiányoztak a megfelelő iskolapadok, így a gyerekek rossz fej- és testtartással írtak-olvastak. A kisiskolásokat agyonterhelték tanítási órákkal, amely más egyéb didaktikai hibákkal a gyermekagy túlterheléséhez vezetett. Ennek fizikai kihatásai is voltak: tk. az átlagon aluli fejlettséget mutató termet és a beesett mellkas. Előbbi megállapítás részben vitatható, hiszen ebbe a faji sajátosságok is megmutatkozhattak, de a gyenge mellkas — ennek következtében pedig a már említett katonai alkalmatlanság — csak az eltúlzott szellemi munkának tudható be. Ugyancsak következményként mutat rá a feltűnően magas idegrendszeri problémákra és az elmebetegségekre. A turbekolózis és a diabétesz problémáját is vissza lehetett vezetni ezekre a körülményekre. A Jüdische Turnzeitung szerkesztője, Jalowicz arra mutat rá, hogy alapvető ellentét feszül a keleti zsidóság oktatási rendszere és a természet között: szerinte a túlzásba vitt vallásfilozófiai oktatás nem fordít kellő figyelmet a természet szeretetére, ami többek között megmutatkozik a zsidó iskolás gyerekek gyengébb rajzteljesítményében. S mivel mást látnak a világból, ezért másképp is értelmezik azt, s végül másképp is gondolkodnak. Összességében a héder ártott a keleti zsidóságnak fizikailag, szellemileg és erkölcsileg egyaránt. Max Mandelstamm reformokat javasolt, amelyeket a héderek fenntartói, illetve az abban oktatók mereven elutasítottak, mivel ezeket a zsidó kultúra eltiprására utaló törekvéseknek értelmezték. A cionisták egyben azt szűrték le, hogy a tradicionális tanintézetek a zsidók számára egészségkárosító hatással bírtak, ami megerősítette őket a tornamozgalom alapításának fontosságában. Az ebből kinövő sportegyesületek a szellemi tevékenység kompenzálására voltak hivatottak. A kisiskolások esetében gyermekjátékok bevezetését tartották elengedhetetlennek, amelyek fegyelemre kellett hogy neveljenek, és katonai gyakorlatokat is tartalmazniuk kellett. Ezzel akarták az 'elnőiesedett zsidó' képét egyensúlyozni, méghozzá úgy, hogy már gyerekkorban szükségesnek tartották a katonáskodás alapfogalmainak a bevezetését.69 wissenschaftlicher Paradigmen im psychiatrischen Diskurs Anfang des zwanzigsten Jahrhunderts. Transversal 2003/2. 118-133. 68 Hödl, K.: Die Pathologisierung i. m. 286. 69 Uo. 288-294. Hasonlóan írt erről az oktatási formáról más cionista is. A bécsi Otto Abeles a hédert egy olyan „rákfenének" nevezte, amely „testi torzulást és szellemi bénaságot" okoz. „A keleti zsi-