Századok – 2009
KÖZLEMÉNYEK - Újvári Hedvig: Testi (sz)épség. Az „izomzsidó" fogalma Max Nordaunál a fin de siecle kontextusában I/143
Az 'effeminált' zsidó sztereotípiával kapcsolatos nézeteket részben osztották a cionisták is, viszont úgy gondolták, hogy az általuk kezdeményezett tornamozgalom révén ezeket el lehet oszlatni. A sorozásra való alkalmatlanság nézetük szerint csak a keleti zsidóságot érintette, és ez az életkörülményeiknek tudható be. Mivel ez nem az egész zsidóság problémája volt és környezeti hatásokra lehetett visszavezetni, ezért ezt egy könnyen orvosolható feladatnak tekintették: meg kell szüntetni a keleti zsidók körében a testi fejlődést károsan befolyásoló hatásokat. Ugyanakkor az is ismert volt, hogy a katonai szolgálatra való alkalmasság a vidéki népesség körében gyakoribb volt a városi lakossághoz képest, utóbbiak esetében pedig a fizikai munkát végzők esetében magasabb a szellemi foglalkozást űzőkhöz viszonyítva. Ebből adódott a következtetés, hogy a természetes közegben végzett munkát, a vidéki életmódot kell szorgalmazni a zsidók körében, ami azonban a diaszpórában nem valósítható meg. Kiutat a cionizmus mutathat, mivel a 'saját haza' víziójában központi helyet foglal el a földművelő életmód.7 0 A zsidó gyávasággal kapcsolatos sztereotípiákkal a központi cionista orgánum, a Die Welt hasábjain is foglalkoztak.71 A cikk szerzője nem vonja kétségbe az előítéletet, de magyarázatot ad: mindez a zsidó nép történelmét végigkísérő életkörülményeikkel — állandó rettegés, fenyegetettség érzése —, valamint a szegénységgel magyarázható. A cionisták ezt az állítást is inkább a keleti zsidóságra vonatkoztatva érezték jogosnak. Cáfolatát a zsidók testi edzettségének fokozása jelentheti. Ugyanez jelentheti a megoldást a fegyelem hiányának javításában is. A zsidókkal szembeni kifogásként fogalmazódott meg, hogy hiányzik belőlük a másik igyekezetének elismerése, egyéni érdekeiket nem képesek a közösség igényeinek alárendelni.7 2 A zsidó tornaegyletek ezen voltak hivatottak segíteni: érvelésük szerint a testedzés révén nemcsak a test erősödik, hanem a fájdalmakat is jobban viselik, ami akár katonai erénynek is betudható, továbbá fegyelemre és rendre tanít, sőt a közösségi szellemnek is előnyére válik.7 3 A zsidók állítólagos 'degenerációja' életmódfüggő és örökletes tényező volt. A szellemi képzés és a testi edzettség közötti egyensúly hiánya testi hátrányokat eredményez, ami már magában hordozza a degenerációra utaló jeleket. Mivel ez örökletes tulajdonság volt, ezért érintette a nyugati zsidókat is, mivel felmenőik, vagy ők maguk is korábban a keleti zsidók életmódját folytatták. A cionisták a degenerációval kapcsolatos előítéleteket nem utasították vissza, csak módosították.7 4 Testi értelemben jogosnak tartották, szellemi vonatkozásban azonban elutadóságra akkora bajt hoz, mint más népcsoportokra az alkohol vagy az ópium." Otto Abeles: Die jüdische Schule. Die Welt 1912/38. 1167-1167. S. Chaikis a héderben szintén a zsidó fiatalok fizikai és pszichés 'elfajulásának' az okát látta. S. Chaikis: Entartung und Regeneration. Die Welt 1901/12. 3-4. 70 Uo. 295- 296, és Rüthers, M.: „Muskeljuden" i. m. 323. 71 Balduin Groller. Die Feigheit der Juden. Die Welt 1900/52. 2-5. '2 Nordau is leírta ezeket a problémákat a Was bedeutet das Turnen i. m. című írásában. 73 Hödl, K.: Die Pathologisierung i. m. 297. l4 Jungmann a Die We/zïben az 'elfajulásnak' egy merőben más értelmezését adja. Míg a legtöbb cionista a keleti zsidóság fizikai degenerációjáról beszél, addig szerinte, Gobineaura hivatkozva, csak azt a népet lehet 'degeneráltnak' nevezni, akinek a vérében a más népekkel való keveredés révén már nem apáik vére folyik. így például elfajultnak találja a rómaiakat, akik szír vérrel keveredtek. A
