Századok – 2009

TÖRTÉNETI IRODALOM - Matthias and his legacy. Cultural and Political Encounters between East and West. (Ism.: Horváth Richárd) VI/1516

vett szöveg-jelzetek esetében sem az. Egyrészt, mert hosszabb szócikkeknél nehezebb az adatokat nyomon követni, és az is könnyebben előfordul, hogy egy oklevél-jelzet a leíró részből kimarad. Másrészt, ami az obskúrus helyen kiadott forrásokat illeti, Szirmay Antal Szatmár vármegyéje például, bármily hasznos alkotás, ma már csak nehezen beszerezhető, ezért a csak Szirmayval jegyzetelt adatok esetén akkor is érdemes lett volna az oklevél levéltári jelzetét közreadni, ha a szerző az eredetit nem látta. A mű legnagyobb erőssége a lenyűgöző gazdagsággal adatolt birtoktörténet és genealógia, és ezekkel szoros összefüggésben minden, ami a középkori szatmári nemességgel kapcsolatos. Míg Györffy a 14. század elején már gyakran bőséggel elénk táruló hitbér- jegyajándék-, leánynegyed ügyeket, abból a megfontolásból, hogy a történeti földrajz tárgyához csak közvetve kapcsolódnak, jobbára utalásszerűén említi csak, addig Németh a helyi ügyek szinte teljes tárházát olvasói elé tárja. így aztán borítékolható, aki a megye, vagy a tágabb régió nemesi társadalmának történetét egyszer majd meg kívánja írni az jószerivel le sem teheti Németh könyvét. A recenzens, amikor a könyvet kézbe vette mindenekelőtt arra volt kíváncsi miben nyújt Németh Péter munkája többet, mint Maksay Ferenc a témában ma már klasszikusnak számító alkotása, A középkori Szatmár megye (Bp. 1940). Már a kötet első föllapozáskor megállapítható volt, hogy az adattári rész szinte mindenben. Először is a települések számában. (Maksay 418 településről ad számot, Németh átfedésekkel együtt is mintegy félezerről.) Másrészt az egyes településekre vonatkozó adatok mennyiségében és ismertetésük jellegében tér el egymástól a két munka. Mindez persze nem meglepő. Egyrészt ma jóval kedvezőbbek a kutatási lehetőségek, másrészt Maksay a Mályusz-féle Település- és népiségtörténeti értekezések sorozatba írta meg munkáját pontosan körülhatárolt kutatási elvek mellett, és adattára is mindenekelőtt a mondanivaló (a magyarság döntő szerepe a terület benépesítésében és annak kultúrtájjá formálásában) alátámasztására szolgált (sosem maradt el például az egyes települések késő középkori, kora újkori, döntően magyar jobbágy-névanyagának közlése). Németh ezzel szemben nem egy tézis részletes kidolgozását tűzte ki célul, hanem a középkori Szatmár megye átfogó település- és birtoktörténeti adattárának megalkotását. Érdemes például Kér (Szamoskér) falunál felütni mindkét kötetet, a különbség azonnal nyilvánvaló. Míg Maksay két mondatot szentel a falu középkori birtoklástörténetének, addig Németh a vonatkozó adatokat másfél oldalon át ismerteti. Mivel olyan adattár még nem született, és nem is fog, amelyből ne maradt volna ki valami, illetőleg amelynek némely következtetéséről utólag ne derült volna' ki, hogy téves, nyilvánvalóan Németh Péter Szatmár megyéje sem lehet hibátlan. A felfedezett hiányzó adatokat és egyéb megjegyzéseket azonban majd mindenki beleírja a saját kötetébe. Mert van kötet. A többi részletkérdés. A recenzens ugyanakkor egyetlen okból mégis hangot kell adjon értetlenségének. Annyi munkával, amennyit A középkori Szatmár megye településeibe Németh Péter beleölt, megcsinálhatta volna a szakmának Az Arpád-liori Magyarország történeti földrajza sorozat részeként Szatmárvármegyét. És akkor most egy megyével „beljebb lennénk." Elégedetlenkedni azonban így sincs okunk, sőt. Célkitűzését, Szatmár megye átfogó település-birtoktörténeti adattárának megalkotását, így is sikerre vitte a szerző, ennek pedig mi olvasók vagyunk a legnagyobb haszonélvezői, hiszen egy remek kézikönyvvel lettünk gazdagabbak. Nógrády Árpád MATTHIAS AND HIS LEGACY Cultural and Political Encounters between East and West Eds. Attila Bárány, Attila Györkös (Speculum Históriáé Debreceniense I.) Debrecen 2009. 471 o. MÁTYÁS ÉS ÖRÖKSÉGE 2008 Magyarországon a Reneszánsz Éve volt, aminek indokát Mátyás király (1458-1490) trónra lépésének 550. évfordulója szolgáltatta. Az emlékév során szerte az országban (de még a határokon túl is) számos kisebb-nagyobb kiállítás, konferencia, emlékülés zajlott, melyek mindegyike Hunyadi Mátyás életét, személyiségét, korát avagy államának szervezetét, működését igyekezett megismertetni hol a szűkebb szakmai, hol — s szerencsére ez utóbbiak voltak többségben — a szélesebb érdeklődő közönséggel. A nevezett rendezvények közül néhány nagyobb, nemzetközi érdeklődésre is számot tartó konferencia, feltétlenül kiemelkedett. Különösképp is meg