Századok – 2009

TÖRTÉNETI IRODALOM - The World of the Khazars. New Perspectives (Ism.: Makó Gergő) VI/1503

A kötetben összesen tizenhét tanulmány kapott helyet, ezek kiválogatásakor a szerkesztők jól láthatóan arra törekedtek, hogy a cikkek által vizsgált kérdések a kazárokkal kapcsolatos kutatások lehető legnagyobb spektrumát fedjék le a történelem, a nyelvészet, illetve a régészet szemszögéből. Ezen törekvést az segítette elő, hogy a konferencia sem szerveződött egyetlen szűkebb téma (hadászat, diplomácia, vallás stb.) köré, így a tanulmányok meglehetősen tág témakörökben mozognak. Mindennek dacára a kötet írásainak többsége alapvetően két téma köré szerveződik: hat tanulmány foglalkozik a kazárok és a különféle népek, így például a ruszok, a bizánciak, avagy a magyarok közti kapcsolatokkal, míg öt írás az egyes, a kazárokra vonatkozó forrásokat vizsgálja meg. A fennmaradó hat tanulmány igen eltérő témákat dolgoz fel a Kazár Kaganátus gazdaság- és kutatástörténetétől kezdve egészen a kazár nyelv kérdéseiig. A témák változatosságán túl a kötet felépítése is arra utal, hogy a szerkesztők igyekeztek minél átfogóbb képet nyújtani az olvasónak Kazáriáról. Az első tanulmány, amit Peter B. Golden jegyez, a kazárokkal kapcsolatos kutatások egy szeletét mutatja be, a kötet végén pedig egy külön bibliográfia található, ami számos szempont szerint csoportosítva felsorolja a kazárokkal kapcsolatos legfontosabb szakirodalmat, illetve a különféle (arab, bizánci, perzsa, örmény, grúz, kínai, stb.) forrásokat és azok kiadásait. Haggai Ben-Shammai előszavát követően a már említett első tanulmányban Peter Golden (Achievements and Perspectives, 7-57.) a kazárokkal kapcsolatos kutatásokat ismerteti. Munkáját öt részre bontotta: az elsőben egy tömör kutatástörténetet ad, illetve a legfontosabb monográfiák kiemelése mellett a kutatások különböző korszakait összegző munkákra tér ki röviden. A második részben a Kazár Kaganátus kutatásának „magyar iskoláját" mutatja be: azt ugyanis, hogy a magyar kutatók (Gombocz Zoltán, Németh Gyula, Kmoskó Mihály, Czeglédy Károly, Róna-Tas András) mely — elsősorban nyelvészeti — témák iránt érdeklődtek, s milyen eredményeket értek el. A harmadik rész az orosz kutatástörténet egy szeletét veszi górcső alá (például Grigor'ev, Minorsky, Zaxoder, Artamonov munkáit), míg a negyedik a jelenleg folyó kutatásokra tér ki, ami időben az elmúlt húsz év munkáit jelenti. Peter Golden nem pusztán kiragad és bemutat egyes fontos monográfiákat, illetve tanulmányokat, hanem az esetek jelentékeny részében saját nézeteit is kifejti az adott tézisekkel kapcsolatban. Az munka ötödik, egyben záró része a kazár eredet kérdését boncolgatja, bemutatván a legfontosabb felvetéseket, illetve a rájuk adható válaszok egy részét. Irina A. Arzhantseua (The Alans: Neighbours of the Khazars in the Caucasus, 59-73.) tanulmánya az egyik legjelentősebb kaukázusi nép, az alánok településeit mutatja be, elsősorban Gornoe Ekhó példáján keresztül. A 8. század közepén az alánok a Kazár Kaganátus uralma alá kerültek, azonban bizonyos mértékű (elsősorban belső) önállóságot élveztek. Mindemellett azonban az adófizetésen kívül segédcsapatokat is kellett küldeniük a kazároknak. A szerző az alánok országának földrajzi tényezőin túl a legújabb régészeti kutatások tükrében egyaránt kitér a védelmi rendszerek jellemzőire, a fölművelés lehetőségeire is. Marcel Erdal (The Khazar Language, 75-108.) a kazár nyelv kérdéskörét boncolgatja, s egy igen régi, mindmáig meg nem válaszolt kérdést kísérel meg tisztázni. A munka a kazár nyelvtörténet kérdésében eddig történt legfontosabb kutatások (pl. (Golden, Ludwig, Golb és Pritsak) ismertetésén túl három részre oszlik. Az első rész a kazár nyelvi korpuszt vizsgálja, a második a kazár nyelv besorolásának hangtani bizonyítékait elemzi, míg a harmadikban egy héber kútfőt vesz górcső alá. A konklúzióban Erdal megállapítja, hogy bár több bizonyíték van arra nézve, miszerint a kazár nyelv bolgár-csuvas típusú volt, mindennek ellenkezőjére is léteznek nyelvi adatok. A kérdéskör megválaszolását tovább nehezíti, hogy több különböző kazár dialektus létezett. Artem Fedorchuk (New findings relating to Hebrew epigraphic sources from the Crimea, with an appendix on the readings in King Joseph's letter, 109-122.) a korábban a kazárokhoz (is) kötött krími héber források egy részét vizsgálja meg, továbbá József király levelét is. A tanulmány a Chufut-Qaleh temetőjében talált írások problematikájára fókuszál, s állapítja meg, hogy keltezésüknél fogva a kazár történelemre nézve a sírfeliratok semmilyen tekintetben nem tekinthetők autentikus forrásoknak. Peter B. Golden (The Conversion of the Khazars to Judaism, 123-162.) a kötetben található második írásában a kazároknak a judaizmusra való áttérését vizsgálja meg, mely kérdésnek már a korábbiakban is több tanulmányt szentelt. A szerző az áttérést tágabb kontextusban is elemzi, kitérvén arra, hogy a korábbiakban mely nomád népek (volgai bulgárok, türkök, ujgurok), s milyen körülmények között vették fel valamelyik világvallást. A kazárok áttérése minden bizonnyal szakaszosan ment végbe, s a kezdete valószínűleg Marván ibn Muhhamed 737. évi hadjárata