Századok – 2009

TÖRTÉNETI IRODALOM - The World of the Khazars. New Perspectives (Ism.: Makó Gergő) VI/1503

tik a tulajdonságok, az uralkodó, az uralkodócsalád, vagy a terra, a lakóterület. A kora középkori szerzőknél az egyes uralkodó ad azonosságtudatot. Később az uralkodócsalád szerepe nő meg, olyannyira, hogy a történetírók már nem a gensre figyelnek, hanem az uralkodócsaládra. Az érett középkorban már nem annyira a közös genshez tartozás, inkább a közös terület adja az azonosságtudatot. Az uralkodó és a gens összekapcsolását az érett és késő középkorban felváltja az uralkodócsalád és a terület összekapcsolása. Az érett és késő középkorban családtörténetek és várostörténetek használnak hasonló eszközöket, mint korábban a népek eredettörténetei (például: trójai, római eredeztetés). Plassmann választ keres arra a kérdésre, vajon miért nem született frank eredettörténet a Liber históriáé Francorum, valamint Dudo és Widukind kora között, a Karoling-korban. Véleménye szerint talán nem volt rá igény, hogy a már meglévő hagyomány helyett újat írjanak, de az is lehet, hogy az új uralkodócsalád inkább rátermettségével akart legitimációt szerezni, nem pedig egy mesés eredettörténettel. Plassmann vizsgálja a művekben megfogalmazott történelmi kép állandóságát. Úgy találja, a vizsgált szerzők többsége formálni törekedett gense azonosságtudatát, de egyes esetekben a szerzőre hatással lehetett a környezetének felfogása. Plassmann nem vette be a válogatásba Jordanes — a hun hagyomány szempontjából is érdekes — gesztáját: nem lehet eldönteni, mi az, amit Jordnes Cassiodorustól vett át, és mi az, amit önállóan írt, így nem lehet szétválasztani kettejük álláspontjait. A magyar történetírók szintén kimaradtak a kötetből: Plassmann szerint az ír, skót, skandináv, magyar területek első művei már inkább a középkori nemzetek keletkezésével hozhatók kapcsolatba. A német kutató könyve azonban a magyar olvasóban is számos gondolatot ébreszthet. A középkori szkíta-felfogás szempontjából érdekes lehet a Bedától hozott adat, mely szerint a piktek Szkítiából származtak. Plassmann szerint Beda talán Skandináviával cseréli fel Szkítiát, de az is lehet, hogy Szkítia a 'barbár vidék'-et jelentette. A História Brittonumban is olvasható olyan eredettörténet, mely Írország-Skócia egy kelta népcsoportját (Dalriada) Szkítiából származtatja. ír történetben is létezik szkíta-skót megfeleltetés. Magyar olvasó számára ugyancsak érdekes a frankok trójai származásáról, pannóniai vándorlásáról, és a Sicambriáról szóló rész, hiszen ezek a gondolatok a Képes Krónikába is bekerültek. Plassmann számos olyan eredettörténetben előforduló toposzról ír, melyek a magyar történetírásban is szerepelnek. A Fredegarnál meglevő elbeszélést Merovech állatőstől való származásáról az Emese álmáról szóló szakirodalom is szokta idézni. A bibliai ősöktől való származtatás, az őshaza, a vándorlás, a csellel szerzett ország, a saját nép dicsérete, az idegen becsmérlése mind-mind olyan fordulat, mellyel a magyar történetírásban is találkozhatunk (Anonymus, Kézai Simon, a 14. századi krónikaszerkesztés). Még a rómaiakkal való szembekerülés toposzára is találunk példát Anonymusnál. Alheydis Plassmann műve fontos emberi kérdéssel foglalkozik: honnan származunk? A könyv tanulságos mindazok számára, akiket érdekel egy nép önazonosságának, a mi-tudatnak kialakulása. A magyar kutatót is segíti abban, hogy a magyar eredettörténeteket elhelyezze az európai összefüggésrendszerben. A könyv számos visszatérő fordulatra, toposzra világít rá, így a mondakutatás számára is figyelemre méltó. Halmágyi Miklós THE WORLD OF THE KHAZARS New Perspectives Selected Papers from the Jerusalem 1999 International Khazar Colloquium hosted by the Ben Zvi Institute Ed. E B. Golden, H. Ben-Shammai, A. Róna-Tas. Leiden-Boston, 2007. 459 o. A KAZÁROK BIRODALMA Mint azt már alcíme is mutatja, jelen kötet az 1999-ben Jeruzsálemben megtartott Nemzetközi Kazár Konferencián elhangzott egyes előadások anyagát teszi közzé. A Denis Sinor és Nicola Di Cosmo által gondozott Handbook of Oriental Studies sorozat tizenhetedik kötete szokatlanul későn jelent meg, hiszen a konferencia óta mintegy nyolc év telt el. Ennek következtében a Minnesotai Egyetem professzora, a 2001-ben elhunyt Thomas S. Noonan már nem érhette meg a könyv megjelenését — sajnos, a szakkönyvkiadás még akadémiai szinten sem mindig megy zökkenőmentesen.