Századok – 2009
FIGYELŐ - Bálint Csanád: Magyar néptöredék Kazakisztánban? VI/1483
ban,20 a Balkánon,2 1 az Azori szigeteken2 2 és a Közel-Keleten (zsidók és nemzsidók között egyaránt)2 3 szintén előfordul. A madijarok genetikai képének reális fölvázolásához módszertanilag az lett volna a helyes eljárás, ha a Kazakisztánban szétszóródottan élő valamennyi argin nemzetségből gyűjtenek mintát: ez tisztázhatta volna ugyanis, hogy a magyaroknál megfigyelt, egyedinek tűnő összetétel valóban ezen (al)nemzetség sajátossága-e, vagy az egész törzsé. Azután következhetett volna további történeti szempontok mérlegelése, legelőször is az, hogy a tapasztalt jelenség egyedi-e, vagy az adott régióban általánosnak mondható. A genetikusok által rendszeresen használt Fst-értékek (azaz az úgynevezett „genetikai távolság") történeti szempontból vitatható relevanciáját illetően már korábban kifejeztem a szkepszisemet;2 4 az általuk kimutatott értékek sok esetben történetileg értékelhetetlenek. Itt arra a bizarr helyzetre hívom föl a figyelmet, hogy meglehet, Bíró András Zsolt genetikus szerzőtársai szerint „A Madjar-Magyar genetikai távolság volt a legrövidebb a Madjar népesség távolságai között", csakhogy az általuk fölállított phylogenetikai fának ugyanazon ágán vannak még az Észak-Kaukázusban élő, iráni eredetű oszétok, a déli szlávokhoz tartozó bulgárok és a keleti szláv nyelvcsoporthoz tartozó ukránok is.25 A szerzők maguk rámutattak: az oszétok a genetikai távolság szempontjából nemcsak a magyaroktól nem különböztek lényegesen, de a bulgároktól, törököktől, kurdoktól, tadzsikoktól, görögöktől, ukránoktól, németektől és franciáktól sem - e helyzet láttán minden történészben az a kérdés merül föl, hogy ezek után vonható-e le a genetikai távolságból bárminemű történeti következtetés?! A szerzők nem mutatják be, hogy a „magyarok" esetében milyen adatokra támaszkodtak (szerencsére lassan közismertté válik a magyar ethnogenezis egyik alapkérdése: „ki/mi a magyar?", azaz — a szociológiában, politológiában, 20 Liana Pliss - Kristiina Tambets - Eua-Liis Loogväli - N. Pronina - M. Lazdins - Astrida Krumina - Viesturs Baumanis - R. Villems-. Mitochondrial DNA Portrait of Latvians: Towards the Understanding of the Genetic Structure of Baltic-Speaking Populations. Annals of Human Genetics 70. (2006) 439-458. 21 Elena Bosch - Francesc Calafell - Anna González-Neira - C. Flaiz - Eva Mateu - H.-G. Scheil - W. Huckenbeck - L. Efremovska -1. Mikerezi - N. Xirotiris - C. Grasa - H. Schmidt - David Comas-. Paternal and maternal lineages in the Balkans show a homogenous landscape over linguistic barriers, except for the isolated Aromuns. Annals of Human Genetics 70. (2006) 459-487. (különösen: 468., Fig. 5.). 22 Rafael Montiel - Conceiçào Bettencourt - C. Silva - Cristina Santos - Maria J. Prata -Manuela Lima: Analyzis of Y-Chromosome variability and its comparison with mtDNA variability revels different demographic histories between islands in the Azores Archipelago (Portugal). Annals of Human Genetics 69. (2005 March) 135-144. 23 Michael F. Hammer - Alan J. Redd - E. T. Wood - M. J. Bonner - Hamdi Jarjanazi -Tatiana Karafet - Silvana-Augusta Santachiara-Benerecetti - Arieila Oppenheim - Mark A. Jobling - T. Jenkins - H. Ostrer - B. Bonné-Tamir: Jewish and Middle Eastern non-Jewish populations share a common pool of Y-chromosome biallelic haplotypes. Proceedings of National Academy of Sciences USA 97. (2000) 6769-6774. 24 Bálint Csanád: A történeti genetika és az eredetkérdés(ek). (A közös kutatás szükségessége és lehetőségei). Magyar Tudomány 169. (2008) 1177. 25 Bíró A. Zs.: Tudományos expedíció i. m. Fig. 2.
