Századok – 2009
KÖZLEMÉNYEK - C. Tóth Norbert: Az 1501. évi tolnai országgyűlés. Adatok a királyi adminisztráció működéséhez VI/1455
harcot, illetve azt a lehetőséget, hogy ezt Velencével szövetségben teheti. Az már más kérdés, hogy milyen eredményt tudott elérni vele. Hiszen azt látnunk kell, hogy 1501 őszén a teljes magyar haderő felvonult a déli határok mentén93 és 1502 tavaszával bezárólag eredményes beütéseket hajtottak végre az Oszmán Birodalom területére. A török — már akkoris meglévő — többszörös erőfölénye miatt azonban ennél eredményesebb hadviselést nem tarthatunk reálisnak. Mindenesetre a magyar haderő felvonulása és hadjáratai arra elegendőek voltak, hogy a törökkel 1503. augusztus 20-án aláírt végleges fegyverszünetet a korábbiaktól eltérően nem három, hanem hét évre kötötték meg a felek.9 4 H= * * Ulászló király a tolnai országgyűlés után, mint láttuk, nem azonnal tért vissza Budára, majd ottani tartózkodása után az év végén Csehországba utazott, ahonnan pár hónap múlva, 1502 áprilisában tért haza. E kilenc hónap (1501. augusztus 1.-1502. április 30.) alatti tartózkodási helyeinek közlése előtt szükséges néhány dologra kitérnünk. A király nevében kelt oklevelek közül csak azokat tekintettem Ulászló valós tartózkodási helyeinek, amelyeken vagy commissio propria domini regis, vagy ad relacionemjreláció XY kancelláriai jegyzet, avagy manu propria aláírás van. Az ilyen jegyzetekkel nem rendelkező okleveleket, amelyek általában valamelyik hiteleshelyhez vagy megyéhez szóló parancslevelek, valamint a királyi jelenléten tett bevallások, s rajtuk a lecta vagy a coram XY szöveg szerepel, nem vettem fel Ulászló király tartózkodási helyei közé. Kérdés persze, hogy a commissio propria kancelláriai jegyzettel ellátott oklevelek biztosan a király személyéhez köthetők-e? Emellett további kérdés, hogy ki vezeti rá az oklevelekre ezeket a jegyzeteket, s végül ki ellenőrzi a királyi oklevélkiadást és — ami ezzel szorosan összefügg — ki őrzi a királyi nagy- és titkospecsétet, valamint a gyűrűspecsétet a mondott időszakban? Ennek megválaszolása előtt tekintsük át a vonatkozó irodalmat, s lássuk hogyan néz ki az Ulászló kori kancellária. A kancellária élén 1491 óta fő- és titkos kancellári címmel Bakóc Tamás győri, egri püspök, majd esztergomi érsek áll. O vezeti rá az oklevelekre a kancelláriai jegyzeteket és végzi megpecsételésüket.9 5 A főkancellár helyettese 1475-ig az alkancellár volt, ezt követően viszont fokozatosan megszűnt a tisztség, mivel a főkancellár ténylegesen is átvette a kancellária vezetését.9 6 Ahogyan Kubinyi András egy 1520. évi adat alapján megfogalmazta: „a kancellár pecsételési joga révén megakadályozhatta a neki nem tetsző oklevelek kiadását, és mivel az azok többségén található királyi commissiora utaló jegyzeteket ő írta, bármikor intézkedhetett az uralkodó nevében".9 7 A(z) (al)kancellár helyét a titkár (secretarius regie maiestatis) vette át. E tisztség már Mátyás uralkodásának legelejétől léte-93 Vö. Kosáry Domokos ellentétes véleményével, 1. uo. 91-92. 94 Fodor F - Dávid G.\ Béketárgyalások i. m. 194. 95 Szilágyi Lóránd: A magyar királyi kancellária szerepe az államkormányzatban 1458-1526. Turul 44. (1930) 47. 96 Uo. 47-48. 97 Kubinyi A.: Jagelló i. m. 296.
