Századok – 2009
KÖZLEMÉNYEK - C. Tóth Norbert: Az 1501. évi tolnai országgyűlés. Adatok a királyi adminisztráció működéséhez VI/1455
meghozatalakor. Ebből viszont, mivel a legjelentősebb városokról van szó, az is következik, hogy meg sem hívták őket a gyűlésre. Ha a király által helytartónak kinevezett Vingárti Geréb Péter nádornak a vonatkozó időszakban (1501. dec. 28.-1502. ápr. 4.) kibocsátott okleveleit megnézzük, akkor azt láthatjuk, hogy a „nádor és a kunok bírája" címe mellett semmilyen más tisztségére való utalást nem tüntetett fel. Ellenben jó néhány oklevelében, elsősorban a 32. napra történő idézést elrendelőkben, megtalálhatjuk a következő formulát: „mivel Ulászló király Magyarországról Csehországba utazta előtt a vele lévő főpapok, bárók és előkelők tanácsából és közös akaratából az ország nyugalma, haszna és védelme érdekében többek között elrendelte és elhatározta, hogy a nádor a hatalmaskodási ügyekben elutazásától visszatértéig az ez ügyben kiadott új, általános érvényű törvénye értelmében rövid határidőre, az idézéstől számított 32. napra történő idézéssel, mindenféle halasztás nélkül ítélkezzen (quia tempore recessus serenissimi principis domini Wladislai Dei gracia dicti Hungarie et Bohemie etc. regis, domini nostri graciosissimi de hoc regno suo Hungarie versus regnum suum Bohemie antequam iter suum regium arripere voluisset, de consilio et communi voluntate dominorum prelatorum, baronum procerumque huius regni sui eo tunc penes suam maiestatem constitutorum et existentium pro quieciori comodiorique et tuciori statu et conservacione huius regni inter cetera statuerit, decrevit, ut racione quorumcunque actuum potenciarum, dampnorum, illacionum ceterorumque quorumvis malorum generum ab ipso tempore recessus sue maiestatis per quempiam committendorum infra felicem reditum sue maiestatis breves evocaciones ad tricesimum secundum diem iuxta contenta generalis novi decreti novissime editi et stabiliti decerni et dari atque universe cause racione previa post exitum prefati domini nostri regis semper usque felicem reditum sue maiestatis movende absque omni prorogacionis confidencia per nos adiudicari et sentencionaliter finaliterque terminari possint et deberent).83 Mindehhez hozzáfűzhetjük, hogy Perényi Imre nádor királyi helytartósága (1509-1511) idején szinte szórói-szóra ugyanezzel a szöveggel találkozunk idézőleveleiben.84 A nádor nevében kelt három tucatnyi oklevélből — a rövid határidőre való idézést tartalmazó oklevelein kívül — egyetlenegyben találkozunk a királyi felhatalmazásra való hivatkozással, még pedig az 1502. február 28-án, Budán kelt levelében. Ebben közölte Battyányi Boldizsár jajcai bánnal, hogy a jajcai vár megsegítésére gyalogosokat és élelmet küldött, valamint írt Corvin hercegnek és bánnak meg a többi környezetében lévő úrnak, hogy az élelem és a gyalogosok elvitelére az összes hadinépükkel legyenek ott, és velük Levács várat és mezővárost építsék újjá. (Misimus 83 DF 205 449. (Buda, 1502. márc. 18.), DF 206 380, 224 299, A Justh család levéltára 1274-1525. Közzéteszi Borsa Iván. (A Magyar Országos Levéltár Kiadványai II. Forráskiadványok 20.) Bp. 1991. (a továbbiakban: Justh) 597. sz. 84 Pl. Perényi család levéltára 1222-1526. Közzéteszi Tringli István. (A Magyar Országos Levéltár Kiadványai II. Forráskiadványok 44.) Bp. 2008. (a továbbiakban: Perényi) 732. sz. (Buda, 1509. júl. 1.); A Héderváry-család oklevéltára I—II. A M. Tud. Akadémia történelmi bizottsága megbízásából közlik Radvánszky Béla és Závodszky Levente. Bp. 1909-1922. I. 511. (Buda, 1509. júl. 5.); Perényi 737. sz. (Buda, 1509. aug. 21.), uo. 738. sz. (Buda, 1509. aug. 22.), uo. 739. sz. (Buda, 1509. aug. 23.), uo. 750. sz. (Buda, 1509. nov. 23.); DF 205 930. (Buda, 1510. márc. 4.).
