Századok – 2009
KÖZLEMÉNYEK - Bradács Gábor: A Chronica patriae. Egy 14. századi osztrák krónika és a magyar történelem VI/1421
lógus, a Párizsban, majd Bécsben működő Heinrich Heinbuche von Langenstein108 munkáit is. Erre példa az, amikor az Osztrák Prózai Krónikás a 376. fejezetben élesen támad a zsidókra: „Méltán szomorkodom amiatt, hogy Krisztust, kinek a zsidók az ellenségei, a keserves halálnak adták és a saját vérei siralmas módon megölték. Ezért azt vallom, hogy a keresztényeknek nem, mint urakat és hitelezőket, hanem, mint szolgáikat és tulajdonukat kell tekinteniük a zsidókat".10 9 3. Az előző fejezetekben szó volt arról a nagyszámú kéziratról, amelyek a krónika szövegét fenntartották. A két latin nyelvű kivonat, a második folytatással együtt — ami szintén nem összefüggő elbeszélés, hanem különböző feljegyzések válogatása és kompilációja — III. Frigyes koráig követi az eseményeket.110 A müncheni egyetem könyvtárának cgm 425. számú kódexe (lr -18r ) volt az alapja Thomas Ebendorfer von Haselbach Ausztria-történetének (Cronica Austrie, 1463).111 Alphons Lhotsky a Chronica patriae és az Ebendorfer-krónika közti kapcsolat példájaként azt a történetet hozza fel, amikor a mühldorfi csatában (1322. szeptember 28.) a Habsburg-házból származó Szép Frigyes német ellenkirály (majd 1325-től társuralkodó) vereséget szenved IV (Bajor) Lajos seregeitől — Frigyest egyébként magyar és kun csapatok is támogatták, bár erről a krónika nem tájékoztat —, a vereség oka pedig az volt, hogy IV Frigyes nürnbergi várgróf, Bajor Lajos szövetségese osztrák zászlókkal vonult a csatába és így megtévesztette Szép Frigyes csapatait, akik így vereséget szenvedtek, s maga az ellenkirály is fogságba került. Ebendorfer ezt a történetet közvetlenül a Chronica patriae-bői vette át, némi kiigazítással.112 Thomas Ebendorfer 108 Heilig, K. J.: Leopold Stainreuter i. m. 235. Ezzel szemben 1. Österreichische Chronik CCLXXVII.; Gustav Sommerfeldt: Aus der Zeit der Begründung der Universität Wien. Mitteilungen des Österreichischen Instituts für Geschichtsforschung 29. (1908) 296. — Heinrich Heinbuche von Langenstein nevéhez fűződik a bécsi egyetem teológiai fakultásának létrehozása 1384-ben (Knapp, F. P.: Literatur des Spätmittelalters i. m. 107-125.; Paul Uiblein: Zur Lebensgeschichte einiger Wiener Theologen des Mittelalters. Mitteilungen des Instituts für österreichische Geschichtsforschung 74.(1966) 95-97 109 „Laider ich besorg, daz darumb Christus, des veinde die Juden sind, hat hincz im den pitterleichen tod verhenget, daz er von seinem aigen plut alz jëmerleich ward getötet. Ich bechenn, daz die kristen halden mügen die Juden nicht alz herren oder müzzgeer, sunder alz chnechte und aigen." — Österreichische Chronik 183-184., § 376.; Heinrich von Langenstein: „Quare non ordinatur Judeos inter Christianos morari non debere nisi vei Christianis serviendo vel agros colendo vei mechanicis acquirant victum suum?" — Idézi: Heilig, K. J.: Leopold Stainreuter i. m. 235. 110 Lhotsky, A.: Quellenkunde i. m. 325. 111 Thomas Ebendorfer, Chronica Austriae (MGH SS rer. Germ. N. S. XIII. Hrsg. von Alphons Lhotsky). Berlin-Zürich 1967.; Uiblein, P: Leopold von Wien i. m. 721.; Uő.: Ebendorfer, Thomas. In: VL II. (1980) 262. 112 „Bey den selben zeiten zoch der edel fürste chünig Fridreich gen Bayren mit grossem volkch und unzelleichem here der herren, ritter und chnechte wider Ludweigen, der da vor ist genennet, und an sand Michels abent ward vor Muldorff von in ain veitstreit gestriten, und chünig Fridreich het zum ersten den sig, uncz der von Nüremberg cham. Damit behub der von Bayren den streit ..." — Österreichische Chronik 196. § 394.; „... apud fluvium Ysen sub monte Durnnperg
