Századok – 2009

KÖZLEMÉNYEK - Thoroczkay Gábor: Szent István okleveleiről VI/1385

annak székhelyén lévő bazilita apátságot nem szüntette meg, viszont kitelepítette Marosvárról és helyében latin szertartású püspökséget szervezett.3

1

Nem vagyok a bizánci egyháztörténet szakértője, de néhány gondolatot azért megosztanék olvasóimmal. Szent István idejében és a későbbi időszakban, a latin szertartású egyházszervezet kiépítésekor és megszilárdulásakor „Turkia metropolitája" már bizonyosan nem működhetett Magyarország határain belül (egyfajta igénycím lehetett a bizánci hierarchiában), de esetleg más a helyzet Géza nagyfejedelem korszakával. 950 körül az erdélyi Gyula Konstantinápolyból Hierotheos térítőpüspököt hozta magával törzsi államába,3

2

ennek néhány évtizeddel későbbi utóda talán már metropolitai rangban működhetett az egész Kárpát-medencében. Sarolt bizánci kereszténysége és Querfurti Brúnó híres szavai a Géza-kori kereszténység zavaros mivoltáról3

3

megengedhetik annak feltételezését, hogy ekkor Géza nagyfejedelem törzsi területén is létezhetett ortodox egyházi befolyás.3

4

Ennek irányítója lehetett a metropolita, aki kezdeményezője, auctora lehetett a Veszprém melletti apácazárda alapításának.3

5

A monostor létesítését, az eredeti görög oklevél kibocsátását így mégis Géza korára lehetne tenni. Mindezek azonban csak feltételezések, e kérdésben való érdemi továbblépés csak bizantinológus szakértők további állásfoglalása után képzelhető el. 2. Pannonhalmi oklevél Szent István király 1001-ben, a 15. indictióban, uralkodásának 2. évében Anasztáznak, a Pannónia feletti hegyen lévő Szent Márton-monostor apátjának közbenjárására a még Géza nagyfejedelem által megkezdett apátságnak adományozza Somogy megye tizedeit, ellentételezésül a helyi főpásztor, a veszprémi püspök egy Kortó nevű udvarházat kap. Az adományozást még e terület fellázadásakor fogadta meg Pázmán, Hont és Orci vezérek, valamint Domokos érsek jelenlétében; egyúttal az imáikkal őt a somogyi lázadáskor segítő szerzeteseknek odaadja (az itáliai Szent Benedek-rendi anyamonostor) Monte Cassino kiváltságait, szabad apátválasztást, püspöki joghatóság alóli mentességet és más jogokat, az apátnak pedig főpapi jelvényeket biztosít; az oklevélen szerepel István király monogramja (signuma); a diploma szerint az írást Domokos érsek alkancellárként készítette; az oklevél záradékában Sebestyén érsek és Ceba ispán jóvoltából a monostornak falvakat adományoz és a pozsonyi vámharmadot 31

ÁKÍF 418. 32

A honfoglalás korának írott forrásai. Szerk. Kristó Gyula. (Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 7.) Szeged 1995. 152-153. 33

ÁKÍF 83. 34

Kristó Gyula: Géza fejedelem. In: Uő: Árpád fejedelemtől Géza fejedelemig. (20 tanulmány a 10. századi magyar történelemről). Bp. 2002. 213-224. (különösen: 216-217.) — Első megjelenése: Aetas 2000: 3. sz. 25-35. 35

Vö. Csorba Csaba: Gondolatok a keresztény magyar állam és egyház szervezéséről. Honismeret 28. (2000: 3. sz.) 3-13, aki Veszprémet gondolja az ortodox főpap székhelyének.