Századok – 2009
KÖZLEMÉNYEK - Thoroczkay Gábor: Szent István okleveleiről VI/1385
Néhány problémát nyugodtan napjainkig megoldatlannak nyilváníthatunk a görög oklevéllel kapcsolatosan. Az 1109. évi ítéletlevél szerint a régi privilégium a monostor auctorának nyelve szerint íródott görög nyelven.2 1 Az auctor monastemben általában az apácazárda alapításának kezdeményezőjét látják, de ez nem lehetett István király (de Géza nagyfejedelem sem), hiszen ők nem voltak görög nyelvűek. Az elmúlt hét évtized állásfoglalásaiból válogatva: Pais Dezső, a neves nyelvész az auctorhan a görög apácákat látta,22 a kora 11. századi keletkezést hangoztató Szentpétery Imre fenntartásokkal Saroltot,2 3 a Géza mellett érvelő Balogh Albin egy görög papot,2 4 a Szent István kora mellett kiálló kutatók közül Érszegi Géza a — rokonát Imre herceghez férjül adó — bizánci császárt,2 5 míg Moravcsik Gyula és Györffy György magát a hazánkba kerülő görög hercegnőt2 6 tekintették a veszprémvölgyi szerzetesház kezdeményezőjének. Tehát végleges megoldásról e kérdés vonatkozásában nem beszélhetünk. Véleményem szerint nyitottnak tekinthető az „érseki monostor" kifejezés pontos értelmezése is. A Géza-koriság mellett érvelők hajlamosak voltak elhanyagolni ezt problémát, a veszprémvölgyi oklevelet 1001 tájára helyező Szentpétery Imre pedig Esztergom főpapjának joghatóságával számolt az ekkor még nem létező veszprémi püspökség területén.2 7 Györffy György a veszprémi püspökség joghatósága alól kivett, az esztergomi főpap alá tartozó zárdaként határozta meg az 1018 után létrejött veszprémvölgyi monostort.2 8 Ez egy igen korai érseki exemptio lenne a magyar egyháztörténetben. Bonyolítja a kérdést, hogy néhány évtizede bizánci írott forrásokban és egy pecséten is előkerült a 11-12. századi görög egyházszervezetben létező „Turkia metropolitája/synkellosa" tisztség. Nikolaos Oikonomidés egykori neves athéni bizantinológus a turkiai metropóliát 1002-1028 között létrejövő egyházigazgatási egységnek tekintette, eredetét a bizánci keresztény Ajtonnyal hozta kapcsolatba, és a 12. századig létező entitásként tekintett rá. Véleménye szerint a veszprémvölgyi oklevél metropolitája is a fenti tisztség viselője lehetett.2 9 Oikonomidés eredményeit számomra elfogadhatatlan módon fejlesztette tovább Baán István magyar Bizánc-kutató, miskolci egyetemi tanár. Feltevése szerint „Turkia metropolitája" a kalocsai érsekkel lenne azonos a korai Árpád-korban.3 0 Ennek mindenképpen ellentmond azon adat, amely István királynak a bizánci kereszténység intézményeihez való viszonyát mutatja be: Ajtony törzsi területének elfoglalása után az 21 Vetus autem privilégium iuxta linguam auctoris monasterii grece scriptum — DHA I. 367. 22 Pais Dezső: Az „auctor monasterii" a veszprémvölgyi apácák Kálmán-féle megerősítő levelében. Magyar Nyelv 36. (1940) 41-42. 23 Szentpétery /.: Szent István i. m. 194. (3. sz. jegyz.). 24 Balogh A.: A veszprémvölgyi i. m. 23. 25 Érszegi G.: Szent István görög nyelvű i. m. 6. 26 Moravcsik Gy.: Görög nyelvű monostorok i. m. 418, Györffy Gy.: István király i. m. 321. 27 Szentpétery /.: Szent István i. m. 195-196. 28 Györffy Gy.: István király i. m. 322. 29 N. Oikonomidés: À propos des relations ecclésiastiques entre Byzance et la Hongrie au XIe siècle: le métropolite de Turquie. Revue Études Sud-Est Européennes 9. (1971) 527-533. 30 Baán István: „Turkia metropóliája". (Kísérlet a Szent István kori magyarországi orthodox egyházszervezet rekonstrukciójára). In: Az ortodoxia története Magyarországon a XVIII. századig. Szerk. H. Tóth Imre. Szeged 1995. 19-26.; Uő: „Turkia metropolitája". (Ujabb adalék a bizánci egyház történetéhez a középkori Magyarországon). Századok 129, (1995) 1167-1170.
