Századok – 2009
KÖZLEMÉNYEK - Thoroczkay Gábor: Szent István okleveleiről VI/1385
zad elején is felmerült hazai történetíróknál). Nézete szerint 1010 után került Magyarországra egy görög hercegnő a trónörökös jegyeséül, az ő számára épülhetett a zárda, és ekkor adhatták ki az alapítólevelet.7 Az 1945 utáni magyar középkorkutatásban Györffy György foglalkozott összefoglaló igénnyel a veszprémvölgyi oklevéllel az államalapítóról írott, 1977-ben megjelent nagyszabású monográfiájában. Moravcsikhoz hasonlóan ő is Imre herceg görög feleségével hozta kapcsolatba a zárdaalapítást, ennek megtörténtét viszont 1018 utánra helyezte.8 Érszegi Géza, a Magyar Országos Levéltár diplomatikai gyűjteményének akkori vezetője jó tíz évvel később szintén összefoglalta a diploma problémáit, nagyon feltételesen a bizánci hercegnő személyét is megpróbálva azonosítani. Véleménye szerint esetleg VIII. Konstantinos császár (1025-1028) legkisebb leánya, Theodora lehetett a magyar trónörökös hitvestársa.9 Vajay Szabolcs, Svájcban élő magyar medievista Argyros III. Romanos császár (1028-1034) — uralkodása előtti házasságából származó — valamelyik leánygyermekét is számításba veendőnek gondolta. A zárda és az oklevél keletkezését így Györffy datálásánál jó tíz évvel későbbre, 1029-1031 tájára tette.10 A II. világháború utáni hazai kutatásban hol erősebben, hol gyengébben jelen van egy másik, egyébként már korábban megjelent álláspont is a veszprémvölgyi zárda és az alapítólevél keltezésével kapcsolatban. 1929-ben Melich János, a neves szlavista professzor vetette fel, hogy az apácamonostort még Géza fejedelem hitvese, az ortodox keresztény Sarolt alapíthatta, és fia, István király adományozta meg. Ez az álláspont a diploma görög nyelvűségét Sarolt vallási hovatartozásával magyarázta.11 1946-ban Balogh Albin bencés történész egy ismeretlen görög papban vélte meghatározni a zárda alapítóját, és az oklevél keletkezését 997 előttre helyezte. Érvelése szerint néhány korabeli kútfő azt állítja, hogy Géza keresztény neve is István volt, más források pedig a király címmel illették. így ő lehet a diplomában említett „István király". Az államalapító uralkodó idejében viszont már nem görög apácák lakták a veszprémvölgyi monostort.1 2 A Géza-kori datáláshoz a nagyfejedelem pénzverését állítva csatlakozott László Gyula régészprofesszor is.1 3 Komjáthy Miklós, az Országos Levéltár egykori munkatársa szerint a 980-as évek végén alapíthatta Géza Veszprémvölgyet Bulgáriából elűzött leánya, annak fia, illetve Sarolt számára.1 4 Gutheil Jenő ka-7 Moravcsik Gyula: Görög nyelvű monostorok Szent István korában. In: Emlékkönyv Szent István i. m. I. 387-422. (különösen: 412-418.). 8 Györffy György: István király és műve. Bp. 1977. 241., 243, 276, 321-323, 333, 464, 494-495. 9 Érszegi G. : Szent István görög nyelvű i. m. L. még Uő: A veszprémvölgyi alapítólevél. In: Válaszúton. Pogányság-kereszténység, Kelet-Nyugat. Konferencia a X-Xl. század kérdéseiről. Szerk. Kredics László. Veszprém 2000. 159-175. 10 Vajay Szabolcs: Veszprémvölgy és alapítói. Levéltári Szemle 38. (1988: 4. sz.) 20-24. 11 Melich János: A honfoglaláskori Magyarország. (A magyar nyelvtudomány kézikönyve 1/6.) Bp. 1925-1929. 39. 12 Balogh Albin: A veszprémvölgyi görög monostor alapítása. (A legrégibb magyarországi oklevél). Regnum 6. (1944-1946) 21-30. 13 László Gyula: A magyar pénzverés kezdeteiről. (Vázlat). Századok 97. (1963) 382-397. (különösen: 390-391.). 14 Komjáthy Miklós: A veszprémvölgyi alapítólevél kibocsájtójáról. Levéltári Közlemények 42. (1971) 33-49.
