Századok – 2009

KÖZLEMÉNYEK - Thoroczkay Gábor: Szent István okleveleiről VI/1385

1. Veszprémvölgyi oklevél A görög nyelvű, keltezetlen diploma Könyves Kálmán király (1095-1116) 1109. évi ítéletlevelében3

maradt fenn, ahol a görög szöveg után annak latin megújítását olvashatjuk, amelyben leírják azokat az okokat is, amelyek az eredeti görög oklevél lemásolásához vezettek (az eredeti felnyitásakor elvesztette a hitelességét, minden bizonnyal a pecsét megsemmisülése miatt). A görög szövegnek és a megújító oklevélnek van egy 13. század végén hamisított másodpéldánya is, ahová áthelyezték az eredeti renovációs oklevél Kálmán-féle pecsétjét. A diploma szerint a keresztény István, egész Magyarország királya Veszprémben az Istenanya tiszteletére érseki apácamonostort létesített családja lelki üdvéért, azt — Balaton-parti, Balaton-felvidéki és más helyeken fekvő — 9 faluval, azokhoz tartozó szolgálónépekkel (szántó és lovas szolgákkal, halászokkal, révészekkel, ácsokkal), révvel, vásárvámmal látja el, majd távozásra szólítja fel azokat, akik nem akarnak a monostor fennhatósága alatt élni, végül pedig átokkal fenyegeti meg az adomány megsértőit.4 A két példányban is rendelkezésre álló görög nyelvű oklevél és latin megújítása körüli alapvető problémák a 20. század első harmadában tisztázódtak, jórészt Gyomlay Gyula és Hóman Bálint kutatásai folytán. Régebben a 13. századi interpolációkkal terhes, Kálmán király pecsétjét tartalmazó példányt (Országos Levéltári példány = OP) tartották hitelesnek, de görög szövegének elemzése után bebizonyosodott hamisítvány mivolta, és azóta az eredeti oklevél (Nemzeti Múzeumi példány = MP) képezi a kutatás tárgyát. Kimutatták, hogy a görög szöveg írója a bizánci magánoklevelek mintájára készítette azt el. (Tévesnek bizonyult az a Czebe Gyula által kifejtett elképzelés, miszerint Kálmán idejében készült volna egy dél-itáliai vagy szicíliai scriptor munkájának eredményeképpen).5 Az 1930-as évek végén Szentpétery Imre, az oklevéltan budapesti professzora Sarolt özvegy fejedelemasszonyhoz kötötte és 1001 tájára tette a görög oklevél, valamint az apácamonostor keletkezését,6

Moravcsik Gyula, a bizantinológia professzora pedig Imre herceg (f 1031) kései forrásokból ismert bizánci házasságával hozta kapcsolatba. (Ez a teória egyébként már a 19. szá-3 E minősítésre 1. Kumorovitz L. Bernát: Kálmán király 1109. évi veszprémvölgyi „ítéletlevele". In: Tanulmányok Veszprém megye múltjából. Szerk. Kredics László. (Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 3.) Veszprém 1984. 5-15. 4 A görög oklevél és az 1109. évi latin nyelvű renováció Moravcsik Gyula által készített kritikai kiadását 1. Diplomata Hungáriáé Antiquissima (accedunt epistolae et acta ad históriám Hungáriáé pertinentia). Edendo operi praefuit Georgius Györffy, adiuverunt Johannes Baptista Borsa et alii. I. (1000-1131). Bp. 1992. (a továbbiakban: DHA I.) 85. (13. sz.), 366-367. (136/1. sz.). Betűhű kiadása: Chartae Antiquissimae Hungáriáé ab anno 1001 usque ad annum 1196. Comp. Georgius Györffy. Bp. 1994. (a továbbiakban: ChAH) 31-33. (7. sz.) = Árpád-kori oklevelek. Főszerk. Györffy György, Bp. 1997. (a továbbiakban: Árpád-kori oklevelek) 35-37. (7. sz.). A 13. századi interpolált oklevél kritikai kiadása: DHA I. 378-380. (136/11. sz.). Betűhű kiadása: ChAH 34-35. (8. sz.) = Árpád-kori oklevelek 38-39. (8. sz.). A két 1109. évi — a hiteles, valamint az interpolált — oklevél eredeti méretű fotómásolata: ChAH 7., illetve 8. sz. fényképe. A görög oklevél Moravcsik Gyulától származó magyar fordítását legújabban 1. Olajos Teréz bevezetőjével és jegyzeteivel: Az államalapítás korának írott forrásai. Szerk. Kristó Gyula. (Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 15.) Szeged 1999. (a továbbiakban: AKIF) 115-119. Az 1109. évi latin nyelvű renováció magyar fordítása Érszegi Géza munkája, 1. Érszegi Géza: Szent István görög nyelvű okleveléről. Levéltári Szemle 38. (1988: 3. sz.) 3-13. (különösen: 8-9.). 5 A kutatástörténetre röviden 1. Györffy György kommentárját: DHA I. 83. 6 Szentpétery /.: Szent István i. m. 185-198.