Századok – 2009

TÖRTÉNETI IRODALOM - Visitatio Canonica Dioecesis Quinqueeclesiensis 1738-1742 / Egyházlátogatási jegyzőkönyvek a pécsi egyházmegyében (1738-1742) (Ism.: Siptár Dániel) V/1270

nántúlra (1700-1740) című konferencián tartott előadásukban is (Gőzsy Zoltán - Varga Szabolcs: Kontinuitás és reorganizáció a pécsi egyházmegye plébániahálózatában 1700-1740 között), amelynek szerkesztett változata a konferencia tanulmánykötetében hamarosan napvilágot lát, jelentősen kiegészített variánsa pedig éppen e szám hasábjain olvasható. A kötetben közölt vizitációs jegyzőkönyv a Berényi Zsigmond püspöki helynök, majd pécsi püspök által 1738-ban és 1742-ben folytatott látogatás során keletkezett, eredeti kézirata a Pécsi Püspöki Levéltárban, mikrofilmmásolata a Magyar Országos Levéltárban található. A munka során a szerkesztők mindkettőt felhasználták, és a forrás egészét latin nyelven kiadták. Sajnos maga a jegyzőkönyv eredetileg nem a teljes egyházmegyére készült el, hiányzik belőle Pécs városa, a Dráván túli területek, Tolna megye nagy része, a pécsváradi apátság birtokai és az Ormánság. így összesen 40 anyaegyházat érint, amelyek akkor filiáikkal együtt 225 településre terjedtek ki. Az egyes plébániákra vonatkozó részek viszonylag egységes struktúra szerint készültek, köszönhetően a vizsgálathoz előre megadott szempontoknak. A helynév és lokalizáció után a templom épülete, tételesen felsorolt felszerelése, a plébánia jövedelmei, majd a lokális egyházi személyi állomány (plébános, iskolamester, egyházfi, gondnok) bemutatása szerepel, a plébánosnál neve, végzettsége, nyelvtudása, a rendelkezésére álló könyvek, ritkábban tevékenységének minősége, közösséghez való viszonya feltüntetésével, valamint jövedelmeinek számbavételével. Ezt követően a közösségre vonatkozó adatokat ismerteti: lélekszám, vallási, etnikai összetétel, erkölcsi magatartás, ünnepek megtartása, templomba járás intenzitása. Végül megnevezi a helyi birtokost és a bába személyét. Az egyes plébániákat füiáik hasonló rend szerinti bemutatása követi, sőt a jegyzőkönyv az adott plébánia területén lévő más felekezetű falvak vagy vegyes lakosságú települések nem katolikus közösségeinek leírását is hozza. A kötet így a katolikus lakosságon kívül a terület református, evangélikus és ortodox népességére vonatkozóan is értékes adatokat szolgáltat. A plébániák és filiáik helyneveivel tagolt szöveg a vegyesen szövegkritikai és tartalmi lábjegyzetekkel együtt 272 összefüggő nyomtatott oldalra terjed ki. A kiadás a tartalmi hűséget tekintette céljának, így a személy- és helyneveknél alkalmazott abszolút betűhű átírás mellett a pontatlanul vagy következetlenül írt helyeket javította és egységesítette, mégpedig a változtatások jegyzetekben történő feltüntetésével. A latin nyelvű forráskiadvány lektora Tóth Gergely, az MTA Történettudományi Intézetének munkatársa volt. A kötet bevezetője tömör, de átfogó bemutatást ad a vizitáció fogalmáról és a katolikus megújulásban betöltött szerepéről, továbbá magyarországi historiográfiájáról. Ezután a konkrét vizitációt megelőző, a térségről készült világi összeírásokat veszi számba, az 1687-ben és 1695-1696-ban a kamara részéről végzett összeírásoktól az 1711. évi háziadó-összeíráson át a Cassa parochoi'um felállításakor a Helytartótanács rendeletére 1733-ban lefolytatott vizsgálat során készült forrásig, valamint a pécsi püspöki birtokállomány reorganizációja és a világi nagybirtok újjászervezése során keletkezett statisztikai jellegű iratokig. Majd az 1738. és 1742. év nyarán két lépésben lezajlott látogatás körülményeit, benne Berényi Zsigmond konkrét szerepét ismerteti, kiegészítve a jegyzőkönyv összeállításának szempontjaival. Ezt egy még tömörebb alfejezet követi, amelyben a szövegből kirajzolódó lokális egyházi társadalmi struktúra elemzésével a szerkesztők a lehetséges szempontok egyike alapján a kiadott adatsor rövid értelmezését végezték el. Ennek legfontosabb témakörei a személyi állomány szerepe, a plébánosi tisztség betöltése és a pozícióval járó jövedelem, a papok nyelvtudása, végül a megyében alkalmazott alsópapság állományának változása a pécsi szeminárium felállítása után. Mindezek után a szöveg forrásértékéről és a közreadás módjáról szerepel egy-egy néhány bekezdésre terjedő szakasz. A munka használatát nagyban megkönnyítik a forrás után található segédletek. Az egyik ilyen a téma sajátos szókincsének magyar megfelelőit, a szövegben szereplő fogalmak, kifejezések, szóösszetételek magyarázatait, valamint a mértékegységek és pénznemek azonosításait tartalmazó syllabus. Ezzel a szerkesztők több más segédkönyv rendszeres felütését spórolják meg az olvasónak. Az angol, német és horvát nyelvű rezümék a kötetet a nemzetközi tudományosság használatára is teljes mértékben alkalmassá teszik. A kötet kereshetőségét megkönnyítő helynévmutató előnye pedig az, hogy az egyes települések más helyeknél található említéseire is felhívja a figyelmet. Ez a mutató ugyanakkor némileg megnehezíti a helyzetet akkor, ha az olvasó magáról az adott helységről szóló szakaszt keresi. Részletes, plébániák és filiáik szintjén összeállított tartalomjegyzék ugyanis nincs csatolva. Az adatok könnyebb kiaknázhatóságát szintén elősegítette volna egy személynévmutató, esetleg tárgymutató is, amelyek által a szöveghez konkrét kérdésekkel közelítő kutató munkája még kevésbé vált volna időigényessé. Reméljük, hogy a sorozat további kötetei esetében lehetőség lesz ezek elkészítésére.