Századok – 2009

KÖZLEMÉNYEK - Kurucz György: Köznemesi vagyoni állapot a Dunántúlon. Pallini Inkey Boldizsár 1792. évi hagyatéka V/1199

szerdahelyi istállónál például 100 szekér, az újudvari majornál 200 szekérnyi szénát írtak össze. Az örökhagyó valamennyi majorjában és pusztáján összesen 937 szekérnyi mennyiséget találtak az inventárium összeállításakor. Ennek a mennyiségnek a szekerenkénti 2 ft-os átlagárát alapul véve a piaci értéket 1874 ft-ra tehetjük.4

6 Összességében a regisztrált terménymennyiség — mindenekelőtt a beköszöntő háborús időszak következtében tapasztalható kedvező értékesítési lehetőségek miatt — igen figyelemre méltó vagyoni értékként is meghatározható. Csupán a két keresett árucikk, a bor és a gabona alsó árszínvonalát alapul véve, legkevesebb 19 432 ft értékű, közvetlenül piacra vihető terményt hagyott maga után Inkey Boldizsár. Életmód és lakókörnyezet A fentiek alapján túlzás nélkül megállapítható, hogy Inkey Boldizsár a 18. század végi magyarországi köznemesség egyik kiemelkedő vagyoni helyzetű alakjának tekinthető. Éppen ezért a mindennapi élettel összefüggő, az életminőséget jellemző tárgyi és lakókörnyezettel kapcsolatos adatok szintén sokat mondóak. Az inventárium szerint az örökhagyó Paliinban, Raszinyán, Belicán és Kőszegen rendelkezett a vagyoni állapotot külsőségeiben és berendezésében egyaránt tükröző lakóépületekkel. Ezt jelzi a szóhasználat is, hiszen az inventárium Paliinban „kastélyról", Raszinyán „bástyás várról", Belicán pedig „curiális házról" tesz említést. Sajnálatos módon azonban a szobák elrendezéséről nem kaphatunk képet, az inventáriumban csak esetlegesen tüntették fel, hogy az egyes tárgyakat Paliinban vagy Raszinyán éppen melyik szobában találták. Egyedül a belicai ház összeírásában tettek különbséget az ebédlő vagy más szobákban talált tárgyak felsorolásakor, és innen tudhatjuk, hogy a „curiális ház" négyszobás volt, amelyhez természetesen hozzátartozott a konyha és a kamra is. Egyértelmű tehát, hogy a vagyontárgyakra, bútorokra, köznapi használati tárgyakra, munkaeszközökre fordítottak figyelmet, beleértve a kastély padlásán fellelhető szerszámok részletezését is. Az inventárium feltűnő módon csupán a birtokigazgatás egyes tisztjeinek szobáiban talált tárgyak jegyzékénél tünteti fel, hogy például a „secretárius úr" vagy éppen a „kasznár úr" szobájában mit találtak. Feltétlenül megemlítendő még, hogy az uradalmi bormérések bútorait, berendezéseit éppúgy számba vették, mint a pallini kastély és a család egyéb tartózkodási helyéül szolgáló épületek mellett található kovács- és pintérműhelyek szerszámállományát. Sajnálatos módon ezek becsértékét pénzben nem határozták meg, jóllehet a majorsági gazdálkodás megfelelő színvonalú működéséhez és működtetéséhez elengedhetetlen volt a felszerelésük, és ez magától értetődően tényleges befektetést igényelt. A pallini kastély asztali és tálalókészleteinek összeírása azt mutatja, hogy igen sok ezüsttárgyat használtak, de a fogyasztási szokásokra és az étkezési 46

ZML Inkey Boldizsár árvái javainak összeírása 1792-ben, Zala, Vas, Kőrös és Somogy megyékben és Kőszeg városában, fol. 129. v, MOL Festetics Lt. P 283, 13. cs. 10. fol. 12.