Századok – 2009

KÖZLEMÉNYEK - Kurucz György: Köznemesi vagyoni állapot a Dunántúlon. Pallini Inkey Boldizsár 1792. évi hagyatéka V/1199

robotnappal tartoztak, így például Iváncsecen másfél telek után 50 robotnapot számoltak, egy és háromnegyedtelek után pedig 55-öt. Az Inkey-birtokokon élő úrbéres, illetve robotra kötelezett lakosság mindemellett évente 353 öl fa beszállításával is tartozott.2

8 Természetesen a kor gyakorlatának ismeretében a regisztrált robotnapokat nem lehet automatikusan, fizikai értelemben ledolgozandó munkajáradéknak tekinteni, hiszen az Inkey család birtokain — más jelentősebb birtokosokhoz (pl. Festetics, Károlyi stb.) hasonlóan — igen sok úrbéres családfő készpénzben váltotta meg robotkötelezettségét.2

9

Ez egyrészt a földesúr készpénzszükségleteivel magyarázható, másrészt magától értetődően az allodiális (magánkezelésű) földektől távol eső falvakban élő úrbéresek robotszolgálatát sem lehetett mindig igénybe venni. A robotnapok megváltása a földesurat képviselő tisztekkel folytatott egyezség függvényében egyébként feltétlenül könnyebbséget jelentett, mind a szolgáltatásra kötelezettek, mind pedig a földesúr esetében, hiszen utóbbi így is növelhette közvetlen készpénzbevételeit. Az „ingatlan javak mivoltának és jövedelmeinek" összegzése szerint az urbáriális kötelezettségekből származó készpénzbevételt 3397 ft-tal számolták, amelyből az úrbéri rendelet előírásainak megfelelő készpénzfizetési kötelezettség (cenzus) mindössze 833 forint volt, míg a fennmaradó összeget az egyéb megváltások (robot, kilenced, irtásföldek, bérletek) tették ki. A tényleges bevételek közé sorolták még — bár készpénzben az összegzés nem adta meg — a malomvámból befolyó és az urasági kocsmák révén értékesített termény mennyiséget is. Az előbbi esetben 301 köböl (köböl = 53,311, egy pozsonyi mérő3

0

) búzát és 2326 köböl rozst számoltak. Ez, tekintettel az ausztriai piacok közelségére és a bécsi gabonapiac 1792. márciusi árainak alsó értékét alapul véve, a pozsonyi mérőnkénti 46 garasos (1 garas - 3 krajcár, a továbbiakban: xr) búzaár esetében 692,3 ft, illetve a rozs 27 garasos árszínvonalát számítva 3140,1 ft értékű gabonát jelentett.31

Borból 4275 akó (feltehetően a Dunántúlon elterjedt és a Varasd megyei szőlőtermelők által is magukénak vallott pozsonyi akó = 54,3 l3

2

) „elkocsmáltatott" bort számoltak (vö. az alábbi, 1. táblázatot).3

3 1. táblázat Jelentősebb Inkey urasági bormérések forgalma mennyiségi megoszlás szerint Település Mennyiség (akó) Pallin 550 Nagyrécse 210 Csehi puszta 150 28

Uo. fol. 78. 29

MOL Festetics Lt. P 235, 147. cs, MOL Károlyi Lt. P 397 60. k. 30

N. Kiss István: Mérték, állam és társadalom. (A Magyar Királyság XV-XIX. századi űrmértékeinek kérdéséhez). Agrártörténeti Szemle 17. (1975. 1-2. sz.) 280, Uő: A pozsonyi mérő felhasználásának problémái. Agrártörténeti Szemle 18. (1976. 3-4. sz.) 544-549. 31

Magyar Hírmondó 1. (1792) 380. 32

N. Kiss I.: Mérték, állam i. m. 282. 33

ZML Inkey Boldizsár árvái javainak összeírása 1792-ben, Zala, Vas, Kőrös és Somogy megyékben és Kőszeg városában, fol. 78.