Századok – 2009

KÖZLEMÉNYEK - Kurucz György: Köznemesi vagyoni állapot a Dunántúlon. Pallini Inkey Boldizsár 1792. évi hagyatéka V/1199

len jövedelemgeneráló szerepe, figyelembe véve, hogy az adott épület uradalmi személyzet szállásaként funkcionált vagy netán bérbe adható kocsmaépületről, malomról volt szó, egyáltalán nem köthető szorosan a település nagyságához, eltérő jogállásához. A kis Csehipusztán feltűnő módon ugyanúgy rendelkezett kocsmával Inkey Boldizsár, mint az évi 2619 robotnap kötelezettsége alapján demográfiailag és a várható fogyasztás tekintetében feltétlenül komolyabb településnek számító Újudvaron. (Csehipusztán egyébként még erdészlak is állt, továbbá számba vettek egy, a hízó marhák számára emelt istállót is.) Kocsmát, illetve a kocsmai bormérésből származó árendát egyébként tizenkilenc helységben jegyeztek fel az inventárium készítői. A megújítható bérleti szerződéssel további jövedelmet biztosító fogadókat is említ az inventárium, azonban nem a komolyabb forgalmat feltételező településeken, mint például Kanizsán vagy Kőszeg szabad királyi városban, ahol házrészt birtokolt, illetve házai voltak Inkeynek, hanem összesen öt helyen, vagyis Paliinban, Nagyrécsén, Szentbalázson, Besenyőn és Kaproncán. Malommal, illetve a malomból származó haszonvétellel ugyanakkor összesen tizenkét településen rendelkezett, és volt olyan település, ahol egyszerre többet is birtokolt. Újudvaron három malma is volt, Szerdahelyen pedig kettő. „Hajós kétkerekű malmot", amely a Mura vizén működött, mindössze egy helyen, Esztregnyén regisztráltak.2

1 A közvetlen jövedelmet biztosító épületek között említhető még az ún. „zsidó ház", amelyet a családfő megnevezése nélkül írtak össze Nagyrécsén, Rigyácon, Újudvaron, Alsóoroszton és Esztregnyén. Minthogy ezeket a házakat a földesúr tulajdonaként vették számba, egyértelmű, hogy időről időre árendába adható épületekről volt szó. Az inventáriumban szereplő többi „majorépület" elsősorban a gazdálkodással kapcsolatos funkciók szerint lett feltüntetve (istálló, akol, juhászlak, aszaló stb.), bár feltűnő módon „serfőző házról" a forrás nem tesz említést, jóllehet a 18. század végén a nyugat-dunántúli nagyobb uradalmakban és főnemesi birtokközpontokban már foglalkoztak sörfőzéssel. Nem eldönthető viszont a funkciója, illetve a felhasználás alapján többféleképpen értelmezhető a „kvártélyház" megjelölés.2

2

Ez lehetett egy, a községben (Nagyrécse) beszállásolásra kerülő katonaság elhelyezésére szolgáló épület, vagy éppen kontraktus alapján felfogadott idénymunkások, tehát aratók és cséplők elszállásolására szolgáló épület. Mégis inkább az előbbi funkcióra kell következtetnünk, mert más településeken külön is fontosnak tartották megadni, hogy milyen célra használták az adott épületet. Paliinban például az épületek összeírása során említik a „tséplők szállását".2

3 Bár nem következetesen, de az inventárium esetenként utalt az épületek építőanyagára, sőt az épület állagára is. A legfőbb birtokközpont, vagyis a pallini uradalom épületeinek felsorolásában a családi rezidenciáról, a helyiségek számáról és elhelyezkedéséről, az épület állapotáról és építőanyagáról semmi-21

ZML Inkey Boldizsár árvái javainak összeírása 1792-ben, Zala, Vas, Kőrös és Somogy megyékben és Kőszeg városában, fol. 7v, 16v., 33v. 22

Uo. fol. 4v. 23

Uo. fol. 2v.