Századok – 2009

KÖZLEMÉNYEK - Ugrai János: Felemás modernizáció. Az osztrák oktatáspolitika kezdetei és Johann Melchior von Birkenstock nézetei V/1163

tett el, hiszen a tartományi székhelyeken valóban felálltak a normaiskolák, több mint háromtucatnyi Hauptschule, és egyszerű falusi kisiskolák egész sorának megalakulása is erre a korszakra tehető.18

II. József első számú prioritásként kezelte a népoktatást, és bár rosszul sikerült, gyorsan felülvizsgált tandíjrendelete nem szolgálta ezt a célt, a legtöbb osztrák tartományban látványosan emelkedett az elemi képzésben részesülők aránya.1

9 A század végén ismét felerősödött a népoktatásról a diskurzus. A Studien-Revisions-Hofkommission vetette fel újra a kisiskolákban folyó oktatás megvizsgálását, mivel egyre szaporodtak a falusi iskolák minőségével szembeni panaszok. A francia háborúk miatt meg-megszakadó, de összességében közel egy évtizedig tartó vita különös pontja volt, amikor II. Ferenc 1804. évi dekrétumában (Schulplan) az uralkodó szent kötelességének ismerte el, hogy gondoskodjon alattvalói oktatásáról, ezen belül is az alattvaló társadalmi pozíciójának (foglalkozásának) megfelelően tagolt iskolázásról, és az intézményes vallásos-erkölcsi nevelésről. Bár a Schulplanbó\ hiányoztak a tételes instrukciók, az ezt követő, 1806-ban érvénybe lépő, 350 oldalas Politische Schulverfassung20 1869-ig szabályozta az oktatás primer szektorát. A dokumentum nagyrészt visszaállította, illetve elismerte a Mária Terézia-kori, felbigeri állapotokat.2

1

Az iskolák továbbra is a helyi egyházközség és az egyházmegye felügyelete alatt maradtak. Az állam tehát a népiskolát illetően lemondott korábbi törekvéseinek javarészéről. Ugyanígy a 19. század első kétharmadában meghatározó maradt a tananyag vallásos orientációja is. A tanterveket csak kis mértékben sikerült például a gazdaság számára fontos alapismeretekkel (pl. geometria) kiegészíteni.2

2 Középfokon szintén a kései teréziánus időszak hozott némi változást. Bár eredetileg lényegesen merészebb, kifejezetten a felvilágosodás jegyében fogant tervezetek is szóba kerültek,2

3

a királynő a piarista Gratian Marx2

4

tantervi 18 Helmut Engelbrecht: Geschichte des österreichischen Bildungswesen. Bd. 3. Von der frühen Aufklärung bis zum Vormärz. Wien 1984. 102-118. 19

Tirolban például három év alatt megötszöröződött az elemi iskolások száma. Mindez tovább növelte a különbséget a Habsburg Birodalom más, rosszabb mutatókkal rendelkező tartományaival (pl. Galícia, Krajna) szemben. Grimm, G.: Elitäre Bildungsinstitution i. m. 208-210. 20 Teljes címe: Politische Verfassung der deutschen Schulen in den k. auch k.k. deutschen Erbstaaten. 1805. 21

A népoktatásról szóló viták tanulságos eleme Vinzenz Schluga 1806. évi jelentése az egyik karintiai körzet népoktatásának állapotáról. A helyi szinten befolyásos, a cejlei Hauptschule igazgatójává kinevezett szakember részletes elemzése arra a következtetésre jut, hogy a teréziánus kor tanrendjének visszaállítása az egyetlen helyes megoldás: Anmerkungen zum heutigen Schulunterrichte. Dem f.-b. Lavanter Ordinariat zu St. Andrä in Kärnten am 22. September 1806 vorgelegt vom Cillier Hauptschullehrer Vinzenz Schluga. Rövid bevezetővel közli: Johann Schmut: Uber das Volksschulwesen um 1800. Aus der Gedankschrift des Cillier Hauptschullehrers Vinzenz Schluga. Beiträge zur Österreichischen Erziehungs- und Schulgeschichte 12. (1910) 25-49. 22 Engelbrecht, H.: Geschichte i. m. 222-243. 23

Johann Mathes Heß (1746-1776) würzburgi származású pedagógus tervezetére gondolunk. 0 egy igen korszerű, a felvilágosodás egyéni autonómiára építő irányzatának megfelelő tantervet dolgozott ki. Miután ezt Mária Terézia túlzottan radikálisnak találta, Heß terve lekerült a napirendről, készítője pedig korai halála miatt több vitában nem vehetett részt. 24

Gratian Marx (1720-1810) piarista szerzetes. Mária Terézia kérte fel gimnáziumi tanterv készítésére, amely 1776-ban lépett életbe és 1804-ig közvetlenül meghatározta a középfokú oktatás