Századok – 2009
KÖZLEMÉNYEK - Gőzsy Zoltán - Varga Szabolcs: Kontinuitás és reorganizáció a pécsi egyházmegye plébániahálózatában a 18. század első évtizedeiben V/1123
lyozták Juxta Constitutionem Dioecesanam", hogy a szülőknek kötelességük a gyermekek iskolába járatása, és ha ezt elmulasztották, a tanítónak elméletileg joga volt az elmaradó gyerek után egy-egy forint illetéket szedni évente.26 2 A vizitátoroknak feladatuk volt, hogy a plébánia állapotával együtt az oktatási és nevelési munkát is felügyeljék. 1729-ben például a Baranya megyei Kisasszonyfa vizitációja alkalmával azt konstatálták, hogy a tanítónak nincs háza, így nem is tud tanítani, ezért a jegyzőkönyvben elrendelték mind az iskolaépítést, mind a tanítást.26 3 Az 1714. évi egyházmegyei zsinat is szabályozta a tanító feladatait, konkrétan megnevezte a gyermekek tanítását („docere pueros"), a plébánossal való temetést („sepelire cum Parocho"), a templomban való éneklést („in templo canere"), és ezenfelül általánosságban megfogalmazta még elvárásként a tanító mesterség egyéb feladatait is.264 Az egyházmegyei források alapján az utóbbiak közé tartozott még a harangozás és a templomi imádság vezetése („campanam pulsare, preces absolvare") is.26 5 Az emberi alkalmasság nem minden esetben jelentett egyet a szakmaival. 1729-ben Ozorán például Tóth Jánost igaz és természetes, egyszerű emberként jellemezték,26 6 a tanításra ugyanakkor kevéssé tartották alkalmasnak.26 7 De talán éppen emberi kvalitásai miatt nem bocsátották el, hanem praeceptort alkalmaztak mellette. Az iskolamester a 18. század első felében a hitélet szervezésében is komoly, központi szerepet kapott, abban az esetben, ha a pap vagy lelkész nem tudott a településen megjelenni. A Tolna megyei Majoson és Izményben például az evangélikus német lakosok az iskolamester házában tartották az istentiszteletet.26 8 A Tolna megyei Ireg esetében tapasztalhatjuk a tanító jelentős szerepét és hatását a rekatolizáció szempontjából. A nagyrészt protestáns lakossággal rendelkező26 9 településnek a 18. század első negyedében nem volt papja.270 1729-ben azt olvashatjuk a jegyzőkönyvben, hogy Dinnyés Mihály tanító szorgalmának köszönhetően tértek vissza többen a katolikus hitre.27 1 Több esetben találunk példát arra, hogy a fiatal plébánost tapasztalt iskolamester segítette a munkájában.27 2 Viszonylag ritkán találkozunk ugyanakkor 50 év feletti iskolamesterrel. Ezek között volt olyan, aki már nehezen látta el a 262 Merényi F.: Domsics i. m. 56-57. 263 Uo. 72. 264 „reliqua ejusmodi magistris consueta peragere ac exequi." Acta Synodi Dioecesanae Quinque Ecclesiensis. Közli: Koller, J.: História i. m. VII. 242. 265 PPL Canonica Visitatio, 1729. Tolna megye, 39. 266 „Vir rectus et simplex" Uo. 54. 267 „ad instruendos pueros minus idoneus" Uo. 268 TML IV 1. 0 453. 5-6. 269 Uo. 29. 270 1726 és 1728 között Domsics Mátyás személyében már van plébános, majd néhány év szünet után 1732-től kisebb megszakításokkal folyamatosan. Briisztle, J: Recensio i. m. II. 144-145. 271 „Michael Dinnyés [...] cujus diligentia multi ab Haeresi desistentes fidem receperunt Catholicam." PPL Canonica Visitatio, 1729. Tolna megye, 62.; Briisztle, J. : Recensio i. m. II. 145. 272 1729-ben Tolnán a 28 éves plébános, Kapuvári Márton mellett a 46 éves Andreas Koller a tanító, aki szláv nyelvtudásával múlja felül a plébánost.
